Korai emberi maradványokra bukkantak Ukrajnában

Kutatók szerint az Ukrajnában feltárt ősi maradványok a modern ember európai tartózkodásának néhány legidősebb bizonyítékát nyújthatják.

A régészek emberi csontokat és fogakat, eszközöket, elefántcsont díszeket és állati maradványokat találtak a Buran-Kaya barlangi lelőhelyen. A 32 ezer éves maradványokon vágásnyomok látszanak, melyek azt sugallják, hogy a halál utáni szertartás részeként lefejtették róluk a húst. A részletekről a PLoS One folyóirat adott hírt.

Dr. Alekszandr Janevics, ukrán régész fedezte fel a négy Buran-Kaya barlangot 1991-ben, a Krími-hegységben. Azóta durván kétszáz emberi csonttöredék került elő. Az emberi csontok és fogtöredékek között a régészek elefántcsontból faragott dísztárgyakat és rengeteg állati maradványt találtak. A lelőhelyen lévő, emberek által készített tárgyak lehetővé tették, hogy a régészek az ősi embereket a gravette-i kultúrához kössék.

Ez a kultúra az egész európai kontinensen elterjedt, és a franciaországi La Gravette lelőhely után nevezték el, ahol ezen kőkorszaki kultúrát először tanulmányozták. A kutatók az emberi fosszíliák korát radiokarbon technikákkal közvetlenül meg tudták határozni. A maradványok alakja és formája arról árulkodik, hogy modern embereket – Homo sapiens sapiens – találtak.

Leginkább azt tartották érdekesnek, hogy a barlangokban nagyon kevés hosszú emberi csontot (a végtagokból származókat) találtak. Viszont számtalan antilop, róka és nyúl végtagcsont volt a lelőhelyen. Ám az emberi maradványok olyan csigolyákból, fogakból és koponyacsontokból álltak, melyek nem voltak nagyobbak 12 centiméternél. Sőt mi több, az emberi töredékeken lévő vágásnyomok pozíciója eltért azoktól, melyek az állati csontokon láthatóak. Míg a csontvelőt eltüntették a lemészárolt állatokból, az emberi maradványoknál még megvolt – magyarázza Sandrine Prat, a vizsgálat társszerzője, francia kutató. Gyanúja szerint ez azt mutatja, hogy az emberi csontokat az állatiaktól eltérő módon dolgozták fel. Az emberi húst egyfajta rituális „megtisztítás” folyamán távolították el, nem étkezés céljából.

A leletek az antropológusoknak betekintést engednek egy nagyon korai és fontos emberi kultúrába – mondja Clive Finlayson professzor, ökológus. Elmondása szerint a gravette-i kultúra az, mely meghatározza a modern embert. „Ezeknek az embereknek voltak késeik, könnyű eszközeik, nyitott táboraik, mamutcsontokat használták a sátrak felállításához” – mondja hozzátéve, hogy ez volt a gravette-i kulturális tradíció legkorábbi példája.

Finlayson szerint az Ukrajnában talált ezen kultúrára utaló bizonyítékok súlyt adnak azon elméletnek, hogy a korai modern ember az orosz síkságokról terjedt szét Európában, nem pedig a Közel-Keletről a Balkánon át.

Forrás: hirado.hu