Magyar géniuszok, akik nélkül nem lenne ugyanaz a digitális világ

Január 21-én a magyar informatika napját ünnepeltük, emlékezve az első magyar számítógép bemutatására, valamint azokra a hazai géniuszokra, akik Neumann János elveitől indulva a világsikerű találmányokon át alakították a digitális forradalmat. Tudásuk nemcsak Magyarországot, hanem az egész világot inspirálták, és ma is meghatározzák, hogyan kommunikálunk, dolgozunk és élünk.

Kevés ország büszkélkedhet azzal, hogy tudósai és találmányai globális hatást gyakoroltak a számítástechnikára. A Neumann János Számítógéptudományi Társaság kezdeményezésére 2022 óta január 21-én ünnepeljük a magyar informatika napját, emlékezve az első magyar Neumann-elvű, elektronikus számítógép 1959-es bemutatására.

Az M–3 elnevezésű számítógépet 1956 és 1958 között építette meg a Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportja Varga Sándor vezetésével. Bár a tervek részben szovjet mintákon alapultak, a számítógépet magyar mérnökök készítették hazai alkatrészekből. A memória szerepét betöltő mágnesdob szintén egyedi magyar fejlesztés volt, a gépet működtető elektroncsöveket pedig a Tungsram szállította.

A korai elektronikus számítógép, a digitális forradalom kezdetének egyik szimbolikus állomása volt. A Neumann-elvű rendszerek olyan technológiai alapokat teremtettek, amelyek alapjaiban járultak hozzá az információ tárolásához, feldolgozásához és továbbításához. A 20. század közepétől induló folyamat elhozta a számítógépek, a hálózatok és az internet korszakát, amelyek a kommunikációt, a munkavégzést és a társadalmi életet is átalakították.

Világsikerű technológiák magyar alapokon

A magyar tudósok kivételes teljesítménye már a 20. század közepén nemzetközi figyelmet kapott. Az Egyesült Államokban félig tréfásan, félig csodálattal marslakóknak nevezték azokat a magyar származású kutatókat – köztük Neumann Jánost, Szilárd Leót, Wigner Jenőt vagy Teller Edét –, akik meghatározó szerepet játszottak a modern fizika, a számítástechnika és az űrkutatás fejlődésében. A legenda szerint olyan különleges gondolkodásmóddal és tudással rendelkeztek, mintha nem is a Földről érkeztek volna, csupán magyar nyelvvel álcázták magukat.

Az említett „marslakók” közül a napjainkban ismert modern számítógépek működésére kétségtelenül Neumann János gyakorolta a legnagyobb hatást.

A magyar születésű matematikus által lefektetett elvek – az úgynevezett Neumann-architektúra – máig meghatározzák a számítógépek felépítését. Elképzelése, miszerint az adatok és a programok ugyanabban a memóriában helyezkednek el, forradalmasította a számítástechnikát, és lehetővé tette a rugalmas, szoftvervezérelt működést.

Neumann János hitt abban, hogy a tudás akkor ér igazán valamit, ha szabadon terjed, és mások is továbbépíthetik. A számítógép működéséhez köthető alapelveit nem volt hajlandó szabadalmaztatni,  így azok nem egyetlen cég tulajdonává váltak, hanem az egész világ technológiai fejlődését szolgálták.

A különleges tudósok listájában Erdős Pál is helyet kapott, akinek a kombinatorika, a gráfelmélet és a valószínűségszámítás területén végzett munkája máig alapvető szerepet játszik az algoritmusok tervezésében, a hálózatkutatásban és az elméleti számítástechnikában.

Kalmár László szintén a magyar informatika úttörői közé tartozik. A matematikus jelentős szerepet játszott az algoritmuselmélet és a programozás elméleti alapjainak meghonosításában, valamint az informatika egyetemi oktatásának elindításában, különösen Szegeden.

Bár nem minden magyar újító dolgozott közvetlenül számítógépeken, munkájuk megteremtette az elméleti és gyakorlati alapokat, amelyekre később a digitális világ fejlődése épült.

Gábor Dénes a holográfia 1947-es feltalálásával olyan optikai és képfeldolgozási alapokat hozott létre, amelyek később a digitális adattárolás és képalkotás fejlődését inspirálták.

A Nobel-díjas fizikus találmánya az egyik legelterjedtebb és legfontosabb technológiává vált a biztonsági azonosítás területén. A holográfiát többek között a bankkártyák, pénzjegyek és a személyi okmányok azonosításánál is alkalmazzák.

A számítógépes programozás és a hardverfejlesztés területén szintén maradandót alkottak a magyar szakemberek. Kezdetben a számítógépeket még kilyukasztott papírlapokon, számsorokban kellett „utasítani”, ami rendkívül nehéz és időigényes folyamat volt. Ezt forradalmasította Kemény János és Thomas Eugene Kurtz, amikor 1964-ben megalkották a BASIC programozási nyelvet.

Az egyszerű angol kulcsszavakra épülő nyelv lehetővé tette, hogy széles tömegek is könnyen írjanak számítógépes kódot, így a programozás mindenki számára elérhetővé vált.

Amikor az 1970-es és 80-as években megjelentek az első otthoni számítógépek szinte mindegyikbe gyárilag építették bele a BASIC-et.

A világ egyik legismertebb szöveg és táblázatkezelőjének létrehozása szintén egy magyar származású szoftverfejlesztőhöz köthető. Simonyi Károly (Charles Simonyi) az 1980-as évek elején a Microsoftnál töltött évei alatt az alkalmazásokért felelős csoport vezetőjeként kulcsszerepet játszott a Word és az Excel első változatainak kifejlesztésében.

A szoftverek terjedését a hardveroldalon is komoly magyar hozzájárulások kísérték. Jánosi Marcell gépészmérnök 1974-ben megalkotta a mikroflopit, az úgynevezett kazettás flopit, míg Gróf András István – amerikai nevén Andrew Grove Magyarországról indulva az egyik vezető alakja lett a mikroprocesszorok világának.

Gróf András a világhírű Intel technológiai vállalat társalapítójaként hozzájárult ahhoz, hogy a mikrochipek a személyi számítógépek központi elemei legyenek.

A hazai szakemberek napjainkban is olyan megoldásokat keresnek, amelyek hosszú távon alakítják a technológia fejlődését. A magyar alapítású technológiai cégek – a Prezi, a LogMeIn, az Ustream és a Tresorit – a digitális kommunikáció, az együttműködés és az adatbiztonság területén nemzetközi szinten is sikeressé váltak.

A magyar kutatók ezzel párhuzamosan aktívan dolgoznak a mesterséges intelligencia, az adatelemzés és a kiberbiztonság fejlesztésén, így ma is közvetlenül alakítják a digitális világ jövőjét. A magyar informatika napja egyszerre emlékezés és inspiráció arról, hogy a tudás, a kreatív gondolkodás és a kitartó munka képes világméretű változásokat elindítani.

Forrás: hirado.hu

Nyitókép: Résztvevők nézik a fizikai Nobel-díjas Gábor Dénes hologramszobrát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Informatikai épületében rendezett avatáson. Fotó: MTI/Soós Lajos