Miért vannak rémálmaink, és miért félünk tőlük?

A koronavírus-járvány hatására egyre több embernek vannak furcsa álmai. A kutatások szerint azokban az országokban figyelhető meg ez a jelenség leginkább, ahol szigorú intézkedéseket alkalmaztak a vírus megfékezésére. Ha valaki sokat gondol a lezárásokra vagy a szerettei és saját egészsége miatti félelemre, akkor óhatatlanul összekeverednek a gondolatok a fejében, ami korábban nem megszokott álmokhoz vezethet. A kutatók szerint azonban két különböző dolog az, ha valakinek néha furcsa, rossz álmai vannak, illetve ha krónikus rémálmoktól szenved – erről számolt be a BBC.

Az egészségügyben dolgozók különösen nagy arányban szenvedhetnek rémálmoktól a járvány hatására. Egy 2021. januári tanulmány szerint a kínai Vuhan orvosainak és ápolóinak negyede számolt be gyakori rémálmokról. Azonban a felmérések szerint nemcsak a frontvonalban harcolók között, hanem az átlagemberek esetében is nőtt a rémálmok előfordulása a járvány okozta stressz és a nagy nyomás miatt.

Egy témában megjelent tanulmány 10–12 éves iskolásokat vizsgált, és azt találta, hogy a résztvevők több mint fele szenved gyakori, legalább heti négy rémálomtól. Ennek magyarázata az lehet a kutatók szerint, hogy a gyermekek különösen érzékenyek a környezetük változására, mivel az agyuk még fejlődik.

A rémálmok akár mentális betegségek miatt is kialakulhatnak, ugyanakkor normális esetben segítenek helyretenni a korábbi napok érzelmeit, ezért akár hozzájárulhatnak a traumáink feldolgozásához is. Alvás közben rendszerezzük az előző napi emlékeinket. A REM-fázisban ez különösen intenzív, ilyenkor tároljuk el az érzelmektől leginkább átitatott emlékeinket, ezek az érzelmek válnak gyakran az álmaink témájává.

A rossz álmok hasznosak lehetnek, segíthetnek az érzelmileg felkavaró emlékek feldolgozásában. Például, ha valakit felzaklat, hogy leszidják a munkahelyén, majd erről álmodik, akkor legközelebb kevésbé fogja érzelmileg megérinteni egy ilyen esemény.

Erre a folyamatra bizonyíték is van. A REM-fázisban az agyunk hippokampusz és amigdala része is nagyon aktív. A hippokampusz felel az emlékek rendszerezéséért és tárolásáért, az amigdala pedig az érzelmek feldolgozásában vesz részt. Ebből következtetnek a kutatók arra, hogy az élénk, emlékezetes, rossz álmok alatt nemcsak az emlékeket tárolja el az agyunk, hanem felkészít minket a félelemre is, ami egy hasonló szituációban hasznos lehet a jövőben.

Valószínűleg az amigdalánknak szüksége van arra, hogy az álmok során lerakja az érzelmi terheinket, és felkészüljön a következő napra.

A kísérletek szerint azok az emberek, akiknek álmaikban több félelmet éltek át, kevésbé reagáltak intenzíven a nekik mutatott felzaklató képekre. Még a patkánykíséreletek is azt mutatják, hogy stresszes feladatokat megoldó állatok a következő éjszaka több REM-fázist élnek át, és intenzívebb agyhullámokat produkálnak.

Két nagyon különböző dolog azonban, ha néha furcsa, rossz álmaink vannak, illetve ha krónikus rémálmoktól szenvedünk.

„Egy rémálom során nem történik meg a feldolgozás, mivel az agy elkezdi feldolgozni az érzelmi eseményt, de ha felriadunk közben, akkor nem látjuk meg a végkifejletet” – mondja Joanne Davis, a Tulsa Egyetem klinikai pszichológusa.

A kutatók szerint a krónikus rémálmokat sokan egyszerű szokásként kezelik, és akár évtizedekig együtt élnek velük, mielőtt segítséget kérnek, pedig van mód az ilyen állapotok kezelésére. Joanne Daves poszttraumás stressz szindrómában szenvedő embereknél, például aktív és veterán katonák esetében alkalmaz egy olyan összetett kezelést, aminek része, hogy a résztvevőknek pontosan vagy egy új végkifejlettel le kell írniuk a rémálmukat. A terápia hozzájárulhat a rémálmok ritkább előfordulásához, és megszűnéséhez.

A rémálmokat sokáig a poszttraumás stressz szindróma egyik tünetének tekintették, ma azonban már központi helyen van a betegség kezelésében. Az újabb megközelítés inkább már az, hogy ha sikerül megszüntetni a rémálmokat, akkor van lehetőség a további problémák, például a depresszió és a szerfüggőségek megszüntetésére is.

A kutatók szerint fontos, hogy a rémálmokra úgy tekintsünk, mint egy figyelmeztetésre. Bár az utóbbi években sokat bővült a rémálmokról való tudásunk, a koronavírus-járvány új kihívások elé állította a területet. A felmérések szerint sokaknak gyakrabban vannak rémálmaik, mint korábban.

Tehát, ha legközelebb rossz álmunk van, akkor gondoljunk nyugodtan arra, hogy az agyunk ilyenkor teszi a helyére az érzelmeinket és a nap során megélt stresszt. Ha a rémálmok nem rendszeresek, és nincsenek hatással az egészségünkre, akkor nyugodtan gondoljunk rájuk hasznos dologként.

Forrás: hirado.hu