Néhány földi lény akár most is tudna élni a Marson

A szakértők egy ideje sejtik, hogy a Marson egykor talán létezhetett valamiféle élet, hiszen a bolygó légköre a múltban a feltevések szerint sokkal sűrűbb volt és néhány milliárd éve még jelentős mennyiségű folyékony víz is volt a felszínen. Ez pedig elég lehetett ahhoz, hogy a legegyszerűbb organizmusok megéljenek a vörös bolygón.

Arról azonban kevesebb szó esik, hogy mi lehet a helyzet jelenleg bolygószomszédunkon, ami az életet illeti. Pedig akadnak olyan földi élőlények, amelyek ma is túlélnék a rideg marsi környezetet. Ebbe a kategóriába esik például a legújabb vizsgálatok szerint a metántermelő ősbaktériumok négy faja. Az archeák vagy ősbaktériumok a baktériumok és az eukarióták mellett az élőlények harmadik nagy csoportját, doménjét alkotják a rendszertanban. Mivel olyan egysejtűekről van szó, amelyek létezéséhez nincs szükség oxigénre, a mikrobák a Föld legszélsőségesebb területein is megélnek.

Azt több korábbi vizsgálat is igazolta, hogy a Mars légkörében van metán, az ugyanakkor, hogy ez milyen forrásból származik, egyelőre rejtély. A gáz egyaránt létrejöhet szervetlen kémiai folyamatok során és élőlények révén is, így nem kizárt, hogy esetleg a földihez hasonló, metántermelő egysejtűek élhetnek a bolygó felszíne alatt.

Ezért is érdekes azt vizsgálni, hogy vajon feltételezett marsi mikrobák földi rokonai egyáltalán alkalmasak-e a mai Marson való életre. Egy kutatócsoport 20 éve próbálja megválaszolni a kérdést, amelyre a legújabb eredmények szerint úgy tűnik, hogy igen a válasz. Az régóta világos volt, hogy az archeák alacsony oxigénszint és erős sugárzás mellett képesek létezni, főleg, ha elbújhatnak a felszíni rétegek alatt. Azt azonban senki sem tudta, hogy az alacsony légnyomást hogyan viselik.

A marsi légnyomás átlagosan csak 0,6 százaléka a földi tengerszinti nyomásnak, így a kutatók hetekig nagyon alacsony nyomású környezetben nevelgették a mikrobákat. A kísérletekből az derült ki, hogy akadnak olyan archea fajok, amelyek tagjait egyáltalán nem zavarja, ha nincs sűrű légkör felettük, így huzamosabb ideig is kibírnák a Marson.

A mikrobáknak már csak egy tesztet kell kiállniuk, mielőtt teljesen „Marsképessé” nyilvánítják őket a szakértők. A vörös bolygón ugyanis a hőmérsékleti viszonyok sem túlságosan barátságosak. A felszíni hőmérséklet éjjelente gyakran mínusz 100 ºC-ig süllyed, és csak a legmelegebb nyári napokon emelkedik tartósan 0 ºC fölé. Az előzetes vizsgálatok alapján azonban az említett egysejtűeknek az extrém hideg sem jelent akadályt.