„Nem a díj számít, hanem az azt tükröző tudás” – Kárpátaljai matematikus a modern algebra fejlődésének meghatározó személye

Szerző: | 2015.09.01., 13:25 | Tudomány

A nép továbbélésének legfőbb követelménye a tudás, de ehhez sokat, keményen kell tanulni” – véli Bódi Béla, a Debreceni Tudományegyetem nyugalmazott professzora, a Rákóczi-főiskola Matematika és Informatika Tanszékének vezetője és előadó tanára, számos elismerés, nívós díj birtokosa.

A háború után, a ’60-as években sok magyar anyanyelvű diák került be a felsőoktatásba, a szülők – köztük az én édesanyám – legfőbb célja az volt, hogy gyermekük tanulhasson. Az ungvári egyetem kiváló tanulóinak fele magyar volt” – kezdi beszélgetésünket Bódi Béla, aki 1935-ben született az ungvári járási Pallóban. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Kétszer járt negyedik osztályba, mert nem volt hol továbbtanulnia. Majd Sislócra került, s a hetedik osztályt követően az Ungvári 1. Számú Középiskolában folytatta tanulmányait anélkül, hogy – saját állítása szerint – tíz szónál többet tudott volna ukránul. A matematikában azonban nem akadt párja, s a későbbiekben sikerült minden tantárgyból leküzdenie nyelvi hátrányait.

A középiskola után az ungvári egyetemre felvételizett, ahol a véges csoportok reprezentációjával foglalkozott S. Berman professzor vezetése alatt.

Másodikos hallgatóként már dolgozni kezdett. A harmadik évfolyamon az USzSzK Tudományos Akadémiájának Közlönyében publikálták vezetőtanárával közösen készített kutatási anyagát, majd egy évvel később az Ukrán Matematikai Folyóiratban jelent meg publikációja.

A negyedik évfolyam után már szinte teljesen elkészültem a kandidátusi disszertációmmal – mondja a professzor –, amikor el kellett hagynom az egyetemet: ekkor derült ki, hogy apám a Gulagon halt meg, hát nemkívánatos személlyé váltam, nem volt maradásom. Egyetemi tanulmányaimat a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen folytattam. Az ország legrangosabb felsőoktatási intézményében kutatásaimat Kuros professzor vezetése alatt végeztem, aki a Szovjetunióban az algebrai kutatások vezető egyénisége volt. Ő meghatározó szerepet játszott tudományos érdeklődésem további formálódásában.

Bódi Béla a Lomonoszov Egyetemen summa cum laude diplomát szerezett, lehetőséget kapva ezáltal arra, hogy azonnal és ugyanott bekerülhessen az aspiránsok szigorúan válogatott és nem túl népes táborába. A tudományos vezetője továbbra is Kuros professzor volt, akit ma is példaképként nevez meg beszélgetőtársam. Aspiráns éveiben a keresztszorzatok általánosításával kezdett el foglalkozni. A témában számos egyedülálló eredményt ért el, az első eredményei összefoglalóját például az akkori legtekintélyesebb akadémiai kiadvány – a Доклады АН СССР – közölte.

Kandidátusi értekezését Félcsoportok és gyűrűk keresztszorzatai címmel 1964-ben védte meg. A dolgozat meghatározó szerepet játszott a modern algebra ma dinamikusan fejlődő ágának kialakulásában.

A kandidátusi fokozat megszerzését követően szeretett volna visszatérni az ungvári egyetemre, ám az édesapja elhurcolásának ténye továbbra is útját állta. A korábbiakban említett Kuros professzor a minisztériumon keresztül kieszközölte, hogy a fiatal matematikust mégis visszavegyék az egyetemre, s aki ezután közel 30 évig dolgozott a tanintézmény kötelékében.

Bódi Béla 1988-ban a Szentpétervári Állami Egyetemen védte meg A csoportgyűrűk egységcsoportjának struktúrája című értekezését, amivel ő lett az akkori Szovjetunió első és egyetlen magyar nemzetiségű nagydoktori fokozattal rendelkező algebristája. A Magyar Tudományos Akadémia Tudományos Minősítő Bizottsága 1993-ban a tudományos fokozatot honosította.

Magyarországra küldtek dolgozni, mert pénzre volt szükség a helyi könyvtár felújításához – mondja Bódi Béla. – 1991 szeptemberétől a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE) voltam vendégelőadó. Egy évig küldtem haza a fizetésem, s az egyetemen szerették volna, ha egy újabb évig maradok náluk, de nem egyezett bele az ungvári vezetőség, és elbocsájtottak az állásomból. Továbbra is a KLTE-n dolgoztam vendégelőadóként, majd 1994 júliusától 2005 augusztusáig az intézmény kinevezett egyetemi tanáraként.”

Oktatói-kutatói munkája során a Debreceni Egyetemen a moduláris csoportalgebra egységcsoportjának vizsgálatát tűzte ki célul. Munkájával meghonosította a csoportalgebrai kutatásokat Magyarországon, s ezzel nagyban hozzájárult a magyarországi algebrai kutatások spektrumának bővítéséhez.

A Debreceni Egyetemen újjászervezte az algebrai kutatásokat és az algebra oktatását. Algebrából új tantervet és szigorlati tematikát készített. Jelentős részt vállalt az oktatásban, emellett fontosnak tartotta az algebrai gyakorlatok átszervezését, hasznosítva a Lomonoszov és az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerezett sokéves oktatási és kutatási tapasztalatait. A professzor szerint az elmélet magas szintű elsajátításához mind az előadásokon, mind a gyakorlatokon sok gyakorló példára van szükség, ezért a követelményeknek megfelelő új tankönyveket írt a hallgatók részére. Többek között a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola első és második évfolyamán tanuló hallgatók is Bódi Béla tankönyvéből tanulhatnak, melyet az ukrán felsőoktatási tantervek szerinti magyar nyelvű képzés igényeinek megfelelően készített el a szerzőjük.

A professzor 2007-től dolgozik a beregszászi tanintézmény oktatójaként. A hallgatóknak azt tanácsolja, hogy a tanulás legyen az elsődleges céljuk. A megfelelő elhelyezkedésben azonban már az államnak is szerepet kell vállalnia. „Nem vagyok politikus – mondja –, elsősorban a tudománynak élek, de úgy gondolom, hogy föderális berendezkedésre van szükség, ahol minden kisebbség jól érzi magát. Egy olyan hellyé kell alakítani Kárpátalját, hogy a fiatalok megmaradjanak, ne hagyják el a szülőföldjüket.”

Bódi Béla több mint 35 nemzetközi konferencián vett részt, járt Brazíliában, Angliában, Spanyolországban, Portugáliában, Kanadában, s az Arab Emirátusokban. Az oktatás területén elért eredményeit 1989-ben Kiváló Dolgozó kitüntetéssel díjazták a Szovjetunióban. Tudományos tevékenységének eddigi terméke 85 cikk és 7 könyv. Publikációira több mint 550 hivatkozás regisztrált. 1999 és 2003 között Széchenyi Professzori Ösztöndíjban részesült. 2001-ben a Bolyai János Matematikai Társulat Szele Tibor-emlékéremmel tüntette ki. A debreceni egyetemen folyó nemzetközileg elismert algebrai kutatásokért, valamint a csoportalgebra meghonosításáért Magyarországon 2004 januárjában megkapta az Oktatási Minisztérium kutatási munkáért járó legmagasabb kitüntetését, a Szent-Györgyi Albert-díjat. 2005-ben professor emeritus címet kapott a Debreceni Egyetemen, 2006-ban pedig professor honoris causa címet az ungvári egyetemen.

A rengeteg díj és elismerés számára nem jelent sokat, az ezeket tükröző tudás, ami igazán számít” – véli. Bódi Béla nemrég töltötte be a nyolcvanadik születésnapját. Minden szabad percét a tudománynak szentelte, állítása szerint most sem élhet munka nélkül: minden egyes nap dolgozik. Jelenleg két könyv kiadásának előkészítésén munkálkodik, s az új tanév kezdetén tovább folytatja a tanítást a beregszászi főiskolán.

Pallagi Marianna

Kárpátalja.ma

Pin It on Pinterest

Share This