Nem okoz tömegkatasztrófát a márciusi nagy telehold

Viharok, szökőárak és földrengések várnak bolygónkra lánclevelekben terjedő hírek szerint március 19-én. Az aktuális katasztrófákért a Holdat okolják, amely 18 éve a legkisebb távolságra lesz a Földtől.

„Extrém szuper telehold” lesz a jövő héten, amely a szokásosnál erősebb árapályhatást és ezzel katasztrófákat okozna a Földön – legalábbis ezt állítja Richard Nolle asztrológus. A szokásos augusztusi Mars-közelséghez hasonlóan ez az információ is rohamosan terjed az interneten, az esetről a Space.com internetes hírportál is beszámol.

A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését. Még az sem kizárt, hogy a női menstruációs ciklus is a Holdnak köszönhető. Kell-e bármilyen szokatlan dologra készülnünk március 19-én?

A szokásosnál közelebb lesz a Hold

A Hold elliptikus pályán kering Földünk körül. Ennek eredményeként földtávolsága 356 410 km és 406 680 kilométer között változik. Március 19-én, a legközelebbi teliholdkor 356 577 kilométerre lesz tőlünk – ez már majdnem a földtávolság legkisebb értéke.

A Hold folyamatosan úgynevezett árapályhatást fejt ki bolygónkra. A jelenség keretében nemcsak a világtenger szintje emelkedik és süllyed periodikusan, hanem a szilárd kőzetburokban is történnek mozgások – igaz, ez utóbbiak mértéke sokkal kisebb.

Az árapály (a Hold távolságától függetlenül) mindig telehold és újhold idején a legnagyobb, mivel ekkor kísérőnk a Nappal egy vonalba kerül, és a két égitest árapálykeltő hatása összeadódik. Ekkor maximális az apály és a dagály közötti különbség a tengereken is. Ilyen helyezet havonta kétszer áll elő. A jövő héten következő telehold idején elméletileg valamivel még nagyobb lehet az árapály a szokásosnál.

Az árapályhatás azonban eddig sem okozott katasztrófákat a Föld fejlődése során. Ellenkezőleg – mint arról nemrég beszámoltunk, fontos bolygónknak az élet szempontjából. A Hold egyik legfontosabb hatása, hogy a Föld forgástengelyének helyzetét stabilizálva csökkenti az éghajlati kilengéseket, illetve a tengerparti zónákban gazdag élővilág kialakulásához biztosított feltételeket. Az árapályjelenség régóta befolyásolja a Föld jellemzőit. Hatására a Hold lassan távolodik tőlünk, évente négy centiméterrel.

Hasonló földközelség már sokszor bekövetkezett, utoljára 18 éve volt ilyen közel hozzánk a Hold. Ezeket az eseményeket azonban nem lehet kapcsolatba hozni egyéb, főleg meteorológiai jelenségekkel, például a viharokkal, folyók áradásával vagy zivatarokkal. Ennek ellenére egyre több olyan hír kering az interneten, amely szerint a „szuper telehold” avagy „extrém szuper telehold” katasztrófákat okozhat.

Viharok és földrengések

Az esetleges veszélyes légköri jelenségek soha nem a Hold helyzetével, hanem a beeső napsugárzással, illetve az atmoszféra és a felszín, illetve az óceánok közötti kölcsönhatással kapcsolatosak. Nincs tehát kapcsolat a Hold és az árapály, illetve a szelek, viharok, esőzések között – noha égi kísérőnk befolyásolja a tengervizek mozgását, ilyen jellegű hatása nem kimutatható.

Lehetséges, hogy egy kicsit más a helyzet a földrengésekkel kapcsolatban. John Vidale (University of Washington, Seattle) elmélete szerint telehold idején közelítőleg 1%-kal emelkedhet a földrengések valószínűsége. Ez leginkább az úgynevezett szubdukciós zónákban mutatható ki, ahol az óceáni kőzetlemezek a kontinentális lemezek alá buknak. Itt ugyanis az árapály mértéke befolyásolja a kőzetlemezek feletti vízmennyiséget, és ezzel a lemezek belsejében ébredő feszültségek jellegét. Amikor a legkevesebb víz borítja a területet, tehát amikor a legerősebb az apály, akkor könnyebben mozdulnak el a lemezek és pattannak ki rengések.

Ám ha ez így is van, az eltérő földtávolban bekövetkező teleholdak ilyen jellegű következménye kimutathatatlan. A Földünkön megfigyelhető természeti katasztrófák fő okai bolygónk saját belső folyamataiban, illetve a Nappal kapcsolatban fellépő meteorológiai és éghajlati jelenségekben keresendők.

Mindezek miatt a március 19-i teleholdnak egyetlen érezhető hatása lehet ránk. Amennyiben derült az égbolt, nézzük meg, akár távcsőben is! Megfigyelése inkább örömet, mint félelmet okoz.

Forrás: origo.hu

Az legalsó képen: A Hold látszó mérete földközelben (balra) és földtávolban (jobbra)