Nemzetközi konferencia az európai többnyelvűségről

„Többnyelvűség Európában: távlatok és gyakorlatok Kelet-Közép-Európában” címmel szervezett kétnapos nemzetközi konferenciát március 25–26-án Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja a Mercator hálózattal és az Európai Bizottsággal együttműködve. A tanácskozáson a többnyelvűség fogalmának, elméleteinek és gyakorlatainak újragondolásán és megvitatásán túl az európai nyelvi sokszínűség értelmezéseinek kritikai elemzésére is kísérletet tettek az előadók.

A magyar EU-elnökség égisze alatt rendezett nemzetközi tudományos konferencia fő témái az Európai Unió 2005-ben elfogadott többnyelvűségi keretstratégiájának alapelveihez, valamint az unió versenyképességi stratégiájához, az EU 2020 céljaihoz igazodtak. A téma legfőbb apropója, hogy a felgyorsult globalizáció és az új kommunikációs technológiák korában a kisebb és kevésbé használt nyelvek hanyatlása gyorsabb, mint valaha, s ezzel párhuzamosan a többnyelvűség és a nyelvi sokféleség új formái és értelmezései jelennek meg, korábban nem tapasztalt kihívások elé állítva a kutatókat, politikusokat és a hétköznapi embereket egyaránt. Gondoljunk csak arra, hogy miközben Európa államai a bevándorlás következtében etnikailag és nyelvileg egyre sokszínűbbek lesznek, gyakran nem kis feszültséget keltve a befogadó közösségen belül, ugyanakkor az őshonos etnikai és nyelvi kisebbségek közül egyre több hosszú távú fennmaradása kerül veszélybe. Ez nem kis részben annak a következménye, hogy a nemzetközi szervezetek ajánlásai és törekvései ellenére az egyes országok nyelvpolitikája, a nyelvi kérdések jogi szabályozása és gyakorlati megvalósítása jelentős eltéréseket mutat, és sokszor szemben áll mind az őshonos, mind a bevándorló közösségek törekvéseivel.

A rendezvényt Kósa Ádám és Gál Kinga néppárti EP-képviselő nyitotta meg. Az esemény panelbeszélgetésein megvitatták a többnyelvű oktatás és a kisebbségi nyelvek jogi szabályozásának kérdéseit, szó esett a többnyelvűség és a gazdaság és munkaerőpiac összefüggéseiről, a migráció és a társadalmi fejlődés nyelvi és nyelvi jogi vonatkozásairól. A konferencia két kiemelten figyelemre méltó témája volt az európai cigány közösségek nyelveiről, illetőleg a siketek jelnyelvéről szóló blokk. Az európai roma közösségek tradicionális nyelveiről számtalan tévhit él, és a cigány nyelv(ek)hez sokszor ugyanolyan negatív előítéletek kapcsolódnak, mint a nyelv(ek) hordozóihoz. A siketek jelnyelvéről is nagyon kevesen tudják ma még, hogy ugyanolyan teljes értékű nyelv, mint bármely hangzó nyelv, csak épp a jelelő ember nem az audiális (hangzó), hanem a vizuális (látható) csatornán keresztül juttatja el gondolatait beszédpartneréhez. A jelnyelveket számos ország, így többek között már Magyarország is, kisebbségi nyelvként kezeli és törvény által védi. A konferencia résztvevői egy előadás keretében arról is meggyőződhettek, hogy a jelnyelv a költészet, a költői gondolat közvetítésére is kitűnően alkalmas, amikor Vincze Tamás jelnyelven adta elő Pilinszky János egyik versét a közönségnek. Egyébként a tanácskozást megnyitó egyik előadás is jelnyelven zajlott: Kósa Ádám EP-képviselő tartotta.

A párhuzamosan angol és magyar nyelven zajló tanácskozás minden előadását két jeltolmács közvetítette: az egyik a magyar, a másik a nemzetközi jelnyelvre fordította az angolul vagy magyarul elhangzó előadásokat. A konferencia tehát nemcsak témájában, hanem gyakorlatában is többnyelvű volt.

A konferencián Kárpátalját Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola oktatója (aki a tanácskozás nemzetközi programbizottságának is tagja volt), illetve Ferenc Viktória, a főiskola egykori növendéke, a Pécsi Tudományegyetem doktorjelöltje képviselte előadóként. Előbbi The European Charter for Regional or Minority Languages and Ukraine címmel a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájának ukrajnai alkalmazásáról, az ukrajnai nyelvi jogi szabályozás irányáról szólt; utóbbi Kisebbségi magyar felsőoktatás a többnyelvű Európában című előadásában a Magyarország határain túl működő magyar nyelvű felsőoktatás nyelvi és nyelvi jogi kihívásairól beszélt.

HAI