Nusser Zoltán agykutató a 2013-as évi Bolyai-díjas

Nusser Zoltán agykutatónak ítélték oda a 2013. évi Bolyai-díjat. A magyar tudományos Oscar-díjnak is nevezett elismerést Áder János köztársasági elnök adta át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megrendezett vasárnap esti ünnepélyes gálán.

Nusser Zoltán kutatási területe az idegsejtek kapcsolatrendszere, az idegsejtek közötti információáramlások, a szinaptikus kapcsolatok feltérképezése. Az agykutató 2012-ben Széchenyi-díjat kapott, 2013-tól az MTA rendes tagja.
Köszönőbeszédében a díjazott elmondta, az elismerés két okból jelent számára sokat; egyrészt, mert egy díj presztízsét a korábbi díjazottak személyi és tudományos teljesítménye határozza meg, és a Bolyai-díj díjbizottsága kiváló munkát végzett e tekintetben az elmúlt években; másrészt, mert olyan díjról van szó, amelyet magánemberek saját vagyonuk feláldozásával hoztak létre a tudomány támogatásának céljából, és mindez útmutatás kell, hogy legyen az egész társadalom számára.
Nusser Zoltán a díj hetedik kitüntetettje.
Áder János köztársasági elnök a díj névadóját, Bolyai Jánost méltatva hangsúlyozta: ahogy ő nézte és értelmezte a világot, az nem pusztán egy tudományos álláspont képviseletét jelentette, hanem szemléletével erkölcsi alapállást is közvetített. „A tudós ember erkölcsiségét, az igazságot kutató emberét, aki új összefüggéseket keres, új kérdéseket tesz fel és mások előtt eddig ismeretlen ablakokat nyit meg, amelyek mind a világ megértésére nyílnak” – tette hozzá Áder János, jelezve, hogy Bolyai példája azon ember erkölcsiségét jeleníti meg, akit nem a haszon értelme, hanem az értelem haszna mozgat.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a tudás jelenti a legnagyobb és leggazdagabb erőforrást az emberek számára. A tudomány a döntés bátorságát, az érvelés fegyelmét, az igazolás felelősségét, számos önkéntes és tudatosan vállalt kötöttséget jelent. Mégis ez az igazi szabadság, olyan fajta szabadság, amelyért érdemes élni – fogalmazott.
Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke laudációjában aláhúzta, hogy Nusser Zoltán már PhD-hallgatóként jelentős nemzetközi visszhangot kiváltó eredményekkel járult hozzá az agyi ingerület-átvitelben szerepet játszó receptorok működésének megértéséhez. Sikerének egyik titka az interdiszciplinaritás. „A hazai idegtudományi kutatások szempontjából óriási nyereség, hogy Nusser Zoltán számos, rendkívül előnyös amerikai és angliai ajánlat ellenére a hazai karriert választotta” – mutatott rá a kuratórium elnöke, hozzátéve, reméli, hogy az idei díjazott példája, miszerint itthon is lehet világszínvonalú kutatásokat folytatni, mértékadó lesz a fiatal tehetségek számára.
Nusser Zoltán 1968. október 17-én született Bonyhádon. A budapesti Állatorvos-tudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd az Oxfordi Egyetem doktorandusza lett, ahol neurobiológiát tanult. Disszertációjával elnyerte az angol agykutató társaság díját, amelyet a legjobb PhD-dolgozatnak ítélnek oda. A Londoni Egyetemen idegélettannal foglalkozott, majd 1998-tól Los Angelesben folytatta élettani kutatásait.
2000-től az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetnél dolgozik, tudományos tanácsadó, majd a celluláris idegélettani laboratórium alapító csoportvezetője. 2002-ben az MTA doktora lett, 2007-től az MTA levelező, 2013-tól rendes tagja. 2005-ben megkapta az Európai Fiatal Kutató Díjat, 2006-ban az Európai Neurobiológiai Társaságok Szövetsége Boehringer-díjjal tüntette ki, ugyancsak 2006-ban megkapta az Akadémiai Díjat, 2012-ben a Széchenyi-díjat vehette át.
Kutatási területe az idegsejtek kapcsolatrendszere, az idegsejtek közötti információáramlások, a szinaptikus kapcsolatok feltérképezése. Kutatócsoportjával a központi idegrendszert, az azt felépítő sejteket tanulmányozza, hogy minél részletesebb képet kapjon az egyes neuronok közötti szinaptikus ingerület-átvitelről. Megállapította, hogy az idegsejtek közötti szinapszisok (két sejt közötti találkozási pontok) különböző fehérjéket tartalmazhatnak, és működésükben is mutatkoznak eltérések. Legújabb eredményeik arra a kérdésre adnak választ, miért mutatnak olyan nagy strukturális és funkcionális változékonyságot a hippokampusz nevű agyterületen található piramissejtek közötti szinapszisok. Bár hipotézisük még nem nyert bizonyítást, de molekuláris alapját sikerült tisztázniuk.
A kétévente odaítélt Bolyai-díj a rendszerváltás óta a legnagyobb presztízsű, magánszemélyek által alapított magyar tudományos elismerés. A 100 ezer euróval (mintegy 30 millió forinttal) járó díjat tizennégy tagú – a magyar tudományos élet kiemelkedő, elismert személyiségeiből álló – bizottság ítéli oda, amelynek elnöke a mindenkori köztársasági elnök. A díjazott egyfajta nagykövete lesz a magyar tudománynak.
A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. A tudományterülethez nem köthető díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
Elsőként, 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, majd 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben Lovász László matematikus, 2009-ben Ritoók Zsigmond ókorkutató, 2011-ben pedig Perczel András vegyész vehette át a Bolyai-díjat.
Forrás: MTI