Ókori pirulák mesélnek az antik gyógyítók mesterségbeli fortélyairól

Akár a mai orvoslás is meríthet belőlük

Az ókori pirulákból kivont növényi DNS révén igyekeznek megismerni az antik gyógyítók mesterségbeli fortélyait, amelyek a kutatók reményei szerint a modernkori orvoslásban is hasznosíthatók lesznek.

A pirulákra egy Kr.e. 120 körül elsüllyedt római kereskedelmi hajó roncsai között bukkantak egy ládikában, amely a feltételezések szerint egy orvosé lehetett.
   
A pirulák, mint a washingtoni Smithsonian Intézet Természettudományi Múzeuma által elvégzett DNS-vizsgálat kimutatta, egyebek közt fehér- és sárgarépát, vadhagymát, zellert, retket, lucernát, cickafarkkérget és hibiszkuszt tartalmaztak. A készítményt az ókori orvos gyomor- és bélrendszeri bántalmak gyógyítására alkalmazta, a pirulákat a könnyebb emészthetőség érdekében ecetben vagy vízben előzetesen feloldva.
   
Mint Alain Touwaide professzor, a washingtoni Orvosi Hagyományőrző Intézet igazgatója rámutatott, az ókori medicinák és orvosi szövegek ötleteket adhatnak a mai kutatóknak. Példaként Galénosz (Galenus Kr. u. 129-201.) görög származású római orvost, filozófust említette, aki a brokkolit béldaganatos betegeknél használta, a jelenkori kutatók pedig a legjobb úton haladnak afelé, hogy az onkológiai gyakorlatban alkalmazható vegyületet vonjanak ki a brokkoliból. Az amerikai őslakosság fájdalomcsillapítóként fűzfakérget rágcsált, ahogy napjainkban az emberek bekapnak egy-két szem aszpirint, amely hasonló vegyületeket tartalmaz.
   
„Növekszik a hibiszkusztea népszerűsége is, mivel – mint a kutatások kimutatták – vérnyomáscsökkentő hatással bír. A fokhagyma, de bizonyos fokig a hagyma is jótékony hatást gyakorol az érrendszerre, és gátolja a lerakódások képződését az erekben” – jegyezte meg Touwaide.

Forrás: tudomany.ma