Ortutay Esték: dr. Braun László tartott előadást a rovásírásról

Az Ortutay Esték programsorozat keretében dr. Braun László, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Történelem és Társadalomtudományi tanszékének előadója tartott előadást az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban június 25-én a rovásírásról.

Braun László a történelemkutatás szemszögéből vizsgálta meg a rovásírást a nagyszentmiklósi kincseken keresztül.

A Werbőczy Tripartitum kiadásának 500. évfordulóján, 2014-ben Braun László részt vett Székelypusztán egy konferencián. Az erre az alkalomra készített plakáton szerepelt Werbőczy István címere. Az előadónak ismerősnek tűntek a címeren látható írásjelek. Az egyetemen a honfoglalással foglalkozott, szakdolgozatát is ebben a témában írta. Az ábrázolások a honfoglalás kori magyar írásjelekre emlékeztették. Hasonló formákat vett észre a késő avar kori – VIII. századi – eredetűnek tartott nagyszentmiklósi kincseken is, melyet 1799-ben találták Temes megyei Nagyszentmiklós határában. A kincs 23 aranyedényből áll, melyek összsúlya közel 10 kg. Az edények többségét nem egyazon időben és műhelyben készíthették. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett, melyet elrejthettek. A kincset a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba szállították, ahol Hampel József rendezte sorba az edényeket.

Az utókor azóta is kutatja a kincs eredetét és jelentését. Számos szakirodalom született a témában. A kutatókat az edényeken lévő feliratok is foglalkoztatja. Egyes kutatók szerint keleti türk, míg más vélemények szerint nyugati türk írásjelek láthatóak az edényeken. A feliratot elolvasni és értelmezni nem egyszerű. 13 edényen található rovásírás, melyeknek eredete ismeretlen. Braun László előadásában az ezzel kapcsolatban végzett kutatásait osztotta meg a hallgatósággal. Először a székely rovásírást vette alapul, ám az nem egyezik meg az edényeken található ábrázolással. Ezt követően a saját kutatásai alapján felállított egy rovásírás abc-t, amelynek segítségével megpróbálta értelmezni az edényeken olvasható feliratokat.

Arra a következtetésre jutott, hogy ezek a feliratok szakrális szöveget rejtenek magukban, s a nagyszentmiklósi edények korai keresztény tárgyak is lehetnek.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma