Ősi cunami nyomait találták a Nagy Korallzátonynál

Valószínűleg óriási szökőár csapott át Ausztrálián 300 ezer éve egy a Nagy Korallzátonynál kialakult hatalmas vízalatti földcsuszamlás miatt – állapították meg ausztrál kutatók.

A Queensland állami James Cook Egyetem szakértőinek szerdai közlése szerint valószínűleg egy földrengés miatt keletkezett Ausztrália kontinentális talapzatán (self) törés. Ez cunamit idézett elő, ami 27 méteres hullámmal csapott le a keleti partra.

A természeti katasztrófára utaló jeleket a Nagy Korallzátony háromdimenziós térképének elkészítésekor fedezték fel. A kontinentális talapzatról a parttól 75 kilométerre leszakadt egy hatalmas, 20 kilométer hosszú és nyolc kilométer mély darab. 32 köbkilométerével a csúszásnak indult földmassza az Ulurunál harmincszor nagyobb volt – fejtette ki Robin Beaman, a James Cook Egyetem kutatója, utalva az ausztrál sivatag világhírű, Ayers Rock néven is ismert monolitsziklájára.

A tudósok, akik eredményeiket a Marine Geology című szaklapban mutatták be, a katasztrófa időbeli meghatározásához 1,17 kilométeres mélységben lévő fosszilis hidegvízi korallokat vizsgáltak. A legrégebbi ilyen korallok 302 ezer évesek voltak.

A cunaminak a szakértők szerint nem voltak drámai következményei: a Nagy Korallzátony már akkor is “óriás hullámtörőként” viselkedett, remek védelmet nyújtott a szökőár ellen. A földcsuszamlás miatt keletkező cunamik hatása egyébként is korlátozott helyileg, a hullámok is hamar elcsitulnak.

A Nagy Korallzátony a Föld legnagyobb korallzátonya és a turisták kiemelt úticélja. Több mint 2300 kilométer hosszan húzódik Ausztrália keleti partjánál, számtalan állat- és növényfaj otthona. Léte azonban a környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt erősen veszélyeztetett.