Rekordméretű korallpusztulás a Nagy-korallzátonyon

Az eddigi legnagyobb mértékű korallpusztulást rögzítették az ausztráliai Nagy-korallzátonyon.

A legsúlyosabban érintett terület az északi régióban található, a zátonyok 700 kilométeres sávját érinti. Ezek az utóbbi 8-9 hónapban sekély vízi koralljaik mintegy 67 százalékát elveszítették. Délebbre, a zátony középső és déli régióiban jóval kisebb a pusztulás mértéke.

Terry Hughes, az Ausztrál Kutatótanács igazgatója közleményében kifejtette, 2016-ban a veszteségek nagy része a képződmény északi, legérintetlenebb részén következett be. Ez a régió 1998-ban és 2002-ben, két másik kifehéredési eseménysort kisebb károkkal túlélt, most viszont súlyosan érintett.

A szakember szavai szerint a kutatóknak a kifehéredés után 6-12 hónapot kell várniuk az érintett zátonyok újbóli felmérésére, mert ennyi idő szükséges hozzá, hogy kiderüljön, a korallok életben maradnak-e vagy elpusztulnak.

Az egyik legsúlyosabban érintett terület a Gyík-sziget környéke, Queensland legészakibb részén, itt a korallok 90 százaléka elpusztult. A Nagy-korallzátony déli kétharmada kisebb károkat szenvedett el. Átlagosan, a kifehéredett korallok 6 százaléka pusztult el a középső régióban, míg délen csak egy százalékuk.

Mára visszanyerték élénk színüket, és ezek a zátonyok igen jó állapotban vannak, ami nem elhanyagolható a turizmus szempontjából. A turizmus 70 ezer embert érint, évente mintegy 5 milliárd dollárt profitál.

Újabb jó hír, hogy a Nagy-korallzátony Tengeri Park északi sarkában a korallpusztulás mértéke alacsonyabb, mint más északi zátonyokon. Hughes szavai szerint egy elég széles folyosót találtak, amely megmenekült a súlyos károktól.

A képződmény a legészakibb részen, a kontinentális talapzat keleti pereme mentén terül el. Azt gyanítják, hogy ezeket a zátonyokat részben a Korall-tengerből feláramló, hűvösebb víz védi meg a hőstressztől.

Becsléseik szerint a súlyosan károsodott északi régiónak nagyjából 10-15 évbe telik majd a regenerálódás, de aggódnak amiatt, hogy egy negyedik kifehéredési esemény a vártnál hamarabb bekövetkezhet, és megzavarhatja a lassú gyógyulást.

Az ausztrál kormány nemrégiben publikálta hosszú távú tervét a zátonyt érintően, és pénzügyi támogatást ígért a kifehéredés folyamatának kutatásáért. A 2050-es terv égisze alatt igyekeznek megvédeni a zátonyt a klímaváltozástól, miközben megpróbálják csökkenteni a szénkibocsátás mértékét.