Szuperenzimmel a műanyag ellen

Szerző: | 2020.09.30., 21:51 | Tudomány

Illusztráció. (Forrás: petkupa.hu)

Olyan szuperenzimet hoztak létre brit kutatók, amely egy korábban kifejlesztett enzimnél hatszor gyorsabban képes lebontani a műanyagot.

A Portsmouth-i Egyetem szakemberei a PETáz műanyagbontó enzimet kombinálták egy másik enzimmel, hogy felgyorsítsák a lebontási folyamatot.

Az új szuperenzim jelentős hatással lehet az egyszer használatos ivópalackok (PET), a szőnyegek és ruhák gyártásához leggyakrabban használt műanyag újrahasznosítására – írja a CNN hírportálja. A PET több száz év alatt bomlik le a természetben, míg a PETáz mindössze néhány nap alatt képes alkotóelemeire lebontani.

A szuperenzim a PETázt és a MHETázt egyesíti. A kettejük elegye kétszer olyan gyorsan bontja le a műanyagot, mint a PETáz önmagában, míg a két enzim DNS-ének összekapcsolása háromszor tovább növeli a lebontási sebességet.

Igazából egészen meglepődtünk, hogy ilyen jól működött a dolog – mondta John McGeehan, az egyetem enziminnovációs központjának igazgatója, a tanulmány társszerzője, megjegyezve, hogy a folyamat ugyanakkor „még mindig túl lassú” ahhoz, hogy kereskedelmileg életképes legyen. A szakember szerint a fejlesztés révén a már létező PET-termékeket újra lehetne hasznosítani, ahelyett, hogy fosszilis tüzelőanyagokat használva újabb műanyagokat gyártanak le.

A kutatók az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) publikálták az eredményeiket.

A műanyag szennyezés az egyik legjelentősebb környezeti probléma. A The Pew Charitable Trusts nevű amerikai jótékonysági szervezet nemrég közzétett jelentése szerint 2040-re csaknem megháromszorozódhat az óceánokba kerülő műanyag mennyisége, és eléri az évi 29 millió tonnát.

A szervezet szerint nem létezik egyetlen megoldás a problémára, ám egy átfogó újrahasznosítási stratégiával akár 31–45 százalékkal csökkenteni lehetne a műanyag szennyezést.

A Carbios nevű francia cég is egy műanyagfaló enzimen dolgozik, de a viaszmoly és a közönséges lisztbogár lárvái is segíthetnek a műanyagok lebontásában a beleikben lévő baktériumoknak köszönhetően.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This