Több száz új exobolygót talált a Kepler
Az amerikai űrügynökség közzétette Kepler-űrteleszkópja első négy évének adatkészletét, amely szerint a termékeny készülék az utolsó bejelentés óta 219 új bolygójelöltet fedezett fel, köztük tíz, közel Föld méretűt csillaguk úgynevezett lakhatósági zónájában, ahol a környezeti feltételek megfelelőek a folyékony víz hordozásához felszínükön.
Ez az eddigi legátfogóbb és legrészletesebb katalógus a bolygójelöltekről a Kepler első négy évének adatai alapján. Egyidejűleg az utolsó katalógus, amely a Hattyú-konstellációban kiszemelt régió vizsgálatából származik.
Az új felfedezésekkel a Kepler összesen 4034 bolygójelöltet azonosított missziója alatt, ebből 2335 létezését be is bizonyították később. A tíz új, potenciálisan Föld méretű világgal az ilyen típusú, Kepler felfedezte exobolygók száma ötvenre nőtt, több mint 30 létezését már meg is erősítették – írja a NASA hétfői közleményében.
A Kepler-adatok eredményei ráadásul a kisebb planéták esetén két eltérő méretcsoportot sugallnak. Mindkét eredmény igen fontos az élet kutatása szempontjából.
A végső katalógus egyfajta alapként szolgál majd a későbbi vizsgálatoknak, melyeknek célja meghatározni a galaxisban a bolygók gyakoriságát. A két elkülönülő bolygópopuláció felfedezése pedig arról tanúskodik, hogy az ismert planéták mintegy felének vagy nincsen felszíne, vagy pedig vaskos atmoszféra alatt rejtőzik, ami nagy valószínűséggel nem optimális az életnek.
A kutatók szerint a Kepler fedezte fel a valaha fellelt összes bolygójelölt és megerősített exobolygó több mint 80 százalékát. A távcsövet 2009-ben bocsátották fel, elsődleges küldetését 2013-ban fejezte be. Jelenleg a K2 névre keresztelt, kibővített misszióját végzi.
A bolygók megtalálásához a Kepler a tranzitmódszert alkalmazza: hosszú ideig követi a csillagokat, ezáltal a kutatók azonosítani tudják a rövid elhalványulásokat, amelyek arra utalhatnak, hogy bolygó haladt el a csillag és a Föld között. Így bukkantak rá az újonnan fellelt KOI 7711-re is. Ez az exoplanéta nagyon hasonlít a Földhöz, sugarának csak 1,3-szorosát hordozza és olyan pályán kering, ami lehetővé teszi, hogy annyi sugárzást kapjon, mint bolygónk.
A NASA sajtóeseményén kiemelték a szuper-Földek – a Földnél mintegy 1,75-ször nagyobb, vékony légkörű kőzetbolygók – és a mini-Neptunuszok – bolygónknál 2-3,5-ször nagyobb, sűrű gázlabdák – között fellelt meglepő különbséget. A jelek szerint egyértelműen elkülönülnek egymástól, és nagyon kevés bolygó esik a két csoport közé.
A hawaii Keck-obszervatóriumot használták a Kepler által vizsgált 1300 csillag méretének vizsgálatához: mivel így pontosan meghatározhatták a csillag méretét, a potenciális bolygókéra is következtetni tudtak. Kiderült, hogy sokkal élesebb határ húzódik a bolygók között, mint ahogyan eddig hitték.
Benjamin Fulton, a vizsgálat vezetője szavai szerint ez egy nagyobb, újfajta széttagolódás az exobolygók családfáján, ami némiképp analóg azzal a felfedezéssel, hogy az emlősök és a gyíkok más-más ágon helyezkednek el az életfán.
Olybá tűnik, hogy a természet a kőzetbolygókat általában a Földnél 75 százalékkal nagyobbnak teremti. A kutatók által egyelőre nem értett okokból kifolyólag, eme bolygóknak mintegy fele felvesz némi hidrogént és héliumot, ami drámaian felpuffasztja őket, lehetővé téve, hogy „átugorják a hiátust” és csatlakozzanak a Neptunuszhoz közeli méretű bolygókat felölelő populációhoz.
A Kepler-távcső folytatja megfigyeléseit kibővített küldetése égisze alatt is, bolygókat kutatva és egyéb égi jelenségeket tanulmányozva az égbolt újonnan kiszemelt régióiban.