Új rádiótérkép készült a Jupiterről

Alig egy hónappal a Juno szonda Jupiterhez érkezése előtt elkészült az eddigi legrészletesebb rádiótérkép a bolygó atmoszférájáról. Az ammónia útját követték nyomon, hogy tanulmányozhassák a látható felhőtakaró alatt zajló folyamatokat.

A kutatók a korszerűsített új-mexikói VLA (Very Large Array) rádióteleszkóppal pillantottak be 100 kilométeres mélységben az óriásbolygó felhőtakarójába, és kapcsolatot találtak a látható felszín színes örvényei és foltjai, valamint az alant lévő gázoknak a Jupiter belső hőforrása kiváltotta mozgása között.

A szerzők szerint gyakorlatilag háromdimenziós képet készítettek a Jupiter atmoszférájában mozgó ammóniagázról. A térkép jóval több részletet tár fel, mint bármelyik korábbi, már 1300 kilométeres képződményeket is ki lehet szúrni.

A kutatók megfigyelték, hogy az ammóniában gazdag gázok felemelkednek és létrehozzák a felső felhőrétegeket: ammónium-hidroszulfid-felhőt 200 kelvinen és ammóniajég-felhőt 160 kelvinen. Mindkettő észlelhető optikai teleszkópokkal is. A térképből az is kiderül, hogy a kevesebb ammóniát tartalmazó felhők visszasüllyednek a felszín felé.

A planéta körül egy széles sávban szétszóródó, kisebb ammóniatartalmú régiók a jelek szerint kapcsolatban állnak a bolygófelszín „forró pontjaival”, azokkal a területekkel, amelyeket a kutatók különösen fényesnek látnak a rádió- és infravörös képeken. Ezek a gócpontok egyfajta lyukaknak tűnnek a Jupiter felhőtakarójában, optikai fénytartományban homályosak. A pontok között ammóniában gazdag feláramlások helyezkednek el, amelyek a mélyből ammóniát szállítanak felfelé.

A térkép elkészítéséhez a kutatók a bolygó légköre által kibocsátott rádióhullámok eltérő hullámhosszait vizsgálták. Míg a látható fénytartományban vizsgálódó teleszkópok igen gyorsan készítenek felvételeket a felszínről, a VLA rádióteleszkópnak több órán át kell vizsgálódnia.

Frissített érzékenysége, amelyet új adatfeldolgozó algoritmusokkal kombináltak, lehetővé teszi, hogy a kutatók a gyorsan mozgó légkör miatt elmosódott képeket élessé tegyék. Ezeket aztán a Hubble-űrteleszkóp és más készülékek felvételeivel lehet kombinálni a még teljesebb látvány érdekében.

Michael Wong, a kutatócsapat szakembere a BBC-nek kifejtette, igen izgalmas a rengeteg részlet, ami a vizsgálattal feltárult. A térképeken eltérő zónákat, turbulenciákat és örvényeket tudnak megkülönböztetni. Hozzátette, a 12-18 gigahertzes sávon finom struktúrák figyelhetőek meg, különösen a Nagy Vörös Folt környékén, ahol sok kicsi, kavargó forma szúrható ki.

Július 4-én a NASA Juno szondája is eléri a gázóriást és megkezdi részletes vizsgálatát. Műszereivel igyekszik feltérképezni teljes belső struktúráját.

A vizsgálatról a Science folyóirat számolt be.