Újkor, új naptár

1582. október 15-én kezdődött Európában az új időszámítás, amelyet XIII. Gergely pápa vezetett be. Hazánkban csak 1588 óta hatályos a modern időszámítási mód.

A naptári kiigazításra azért volt szükség, mert Julius Caesar által készített, róla elnevezett Julian-naptár a 16. századra már legalább tíz napot késett és rendre eltértek a keresztény ünnepek a csillagászati rendtől. A pápa felállított egy naptárkészítő bizottságot, ők bítrálták el a beérkezett javaslatokat. A sok beadványból elfogadták például azt, hogy bizonyos napokat ki kell kihagyni a régi naptárból. Van, aki ezt az egész évre lebontva gondolta el, az egyik javaslat szerint tavasszal kellett volna elvenni napokat, de a bizottság úgy döntött, hogy az őszt kurtítják meg és az őszi napéjegyenlőség után, október 4-t követően tíz napot kihagynak és azt követően egyből október 15-e következik. Meghagyták a szökőévek rendszerét, de a százzal osztható évek közül csupán a négyszázzal oszthatók lettek szökőévek. A húsvét megtartásának pontos ünnepnapja láthatóan még akkor, a 16. században is vihart kavart, ezért Gergely pápa úgy döntött, hogy az továbbra is március 22. és április 25. közé eshet. A végleges naptárreformot 1582. február 24-én írta alá XIII. Gergely és 1582. október 15-én lpett érvénybe. Azt egyes katolikus országok azonnal bevezették, hazánkban pedig az országgyűlés döntött a kérdésben.
Elcsúszó ünnepek

Az új naptárreform megbolygtta a hagyományos ünnepeket, főleg a húsvéti és a karácsonyi szokásokban okozott jelentős változást. A húsvét megtartásáról évszázados viták folytak a keresztény egyházban. 325-ben az első egyetemes zsinaton, Niceában már kialakítottak egy egységes áláspontot, mikor is kell megtartani Jézus feltámadásának napját, akkor a tavaszi napéjegyenlőséget követő első teliholdra esett a választás, azonban ezt sok helyen nem fogadták el és eltérő időben ünnepeltek. A 16. századi Gergely-féle reform újra szabályozta ezt a kérdést. Az ortodox hívek azonban nem vették át a katolikus naptárt, ők máig a régi Julian-féle naptár alapján számolják ki az ünnepet.

A karácsonyi ünnepkör jelentős változáson esett át. Régen az advent 40 napig tartott, de a Gergely-féle reform azt négy hétre rövidítette le és előírta, hogy az a december 25-t megelőző negyedik vasárnap kezdődjön. A karácsonyt is „kettévágták”, nagykarácsonyra és a kiskarácsonyra, előbbit december 24-26 közé helyezték, míg a hivatalos újévet, január 1-ét nevezték el kiskarácsonynak. Az elcsúszó napok további gondot okoztak. Luca napja, amely az ég legrövidebb napján, vagyis december 21-én volt, december 13-ra került. Vízkereszt napja az új naptár szerint a karácsonyi időszak végét jelenti, míg az ortodoxoknál az a karácsony napja, amikor a Háromkirályok meglátogatták a jászolban fekvő Jézust.
Forrás: felsoharomszek.szek-helyek.ro