Veszélyesen emberi lett az új robotasszisztens

Bájos segítség vagy fenyegetés? Egyes szakértők szerint Mica kisasszony megjelenésével új világba léphetünk át.

Vessünk egy pillantást a képre, majd indítsuk el alább a videót: Mica egészen más, mint az eddig ismert virtuális asszisztensek, mint az Apple Sirije vagy az Amazon Alexája.

Ő a megtévesztésig emberi. Kinézetében és reakcióiban egyaránt.

De nem valami egyszerű hangos asszisztens, őt csak az látja, aki felteszi a Magic Leap virtuális mesterséges intelligencia szemüvegét. Annak viszont olyan térben és valóságban megjelenik, felveszi vele a szemkontaktust, kedves mosolyokkal és más, hiánytalanul emberi megnyilvánulásokkal reagál.

Gyártója, a Magic Leap hetedik éve költ milliárd dollárokat arra, hogy valósághű virtuális megjelenítőket hozzon létre, s első termékük a Magic Leap One virtuális szemüveg (headset) lett pár hónapja. A most bemutatott Mica ebben „él”.

Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy az ilyen termék nagy hatással lehet az emberi kapcsolatoktól kezdve az oktatáson át az egészségügyig az élet számtalan vonatkozásában.

Eddig is használhattunk – hazai boltokban is tucatszám kapható, interneten rendelhető – intelligens eszközöket mondjuk az otthonunk kényelmi szolgáltatásaihoz. Ki- és bekapcsolják a fényeket, a zenét, a tévékészüléket, a fűtést és így tovább.

Csakhogy Mica emberi módon válaszol meg részletes kérdéseket. Olyanokat például, hogy melyik dal tetszett nekünk a legjobban egy évekkel ezelőtt látott koncerten.

A gyártó nem adott semmilyen magyarázatot Mica bemutatóján arra, hogy miként jut a mesterséges intelligenciájuk efféle adatokhoz. Okkal feltételezzük: úgy, hogy például mindenbe belehallgat, mindent lát az okoseszközeinken keresztül.

John Monos, a Magic Leap alelnöke az asszisztens bemutatóján arról beszélt, hogy céljuk a minél érzékletesebb térbeli tapasztalás megteremtése.

Ez meg is valósult, mert Monos szerint mikor Mica mosolyog, az emberek önkéntelenül elmosolyodnak. Amikor Mica ásít, az alanyok szintén ásítanak, mintha valódi ember hatna rájuk.

A Magic Leap állítja, ez csak a kezdet, „a hasonló platformok felépítésével új világot hoznak létre”, melyben egy napon mindenki találkozhat „Micával”.

Amitabh Varshney, a Maryland Egyetem professzora, a virtuális valóság fejlesztések kutatója rámutatott arra, hogy még a fény is úgy tükröződik Mica bőrén, mint az emberén. Varshney szerint a „hölgy” segít átugrani a szakadékot, ami ember és gép között van.

Aditya Sankar, a Washington Reality Lab kutatási és oktatási igazgatója állítja, néhány évtizeden belül az okostelefonok használatához hasonlóan mindennapi gyakorlat lesz ébredés után felvenni a virtuális szemüveget, s látni a „saját Micánkat”.

Elementáris hatással lesz az oktatásra, gyógyításra

Az új technológia megváltoztathatja, hogyan tanulunk.

Varshney azt a (költői) kérdést teszi fel a CNN Businessnek, hogy „nem lenne-e jó, ha a Nemzeti Galériába menve maga Van Gogh (persze egy virtuális Van Gogh) magyarázná el a művészetét?”

A technológia segítségével történelmi személyiségek, művészek, például Van Gogh, Einstein vagy Martin Luther King avatarjait hoznák létre. A diákok leülhetnének az asztala mellé, s a relativitás elméletének megalkotója magyarázná el nekik a relativitás elméletét.

Egy ilyen mesterséges intelligenciával bíró asszisztens, amelyik már gesztusaival is képes megnyerni az emberek bizalmát, hasznos lehetne a távorvoslásban is.

Tengernyi etikai kérdés vetődik fel

Azonban semmi sem zárja ki, hogy az avatarok igen hitelesnek tűnő módon ugyan, de hamis híreket mutassanak be. Mi van, ha a történelem valamelyik rémisztő alakját elevenítik meg, hogy mondjuk, erőszakos cselekményekre buzdítsanak? Szabályokra lesz szükség, hogy a virtuális világban milyen személy hasonmásai hozhatók létre, veti fel Varshney.

Óvatosnak kell lenni a tökéletesen emberszerű technológiákkal, melyekről túl könnyen elhisszük, hogy jót mondanak nekünk és gondoskodnak rólunk.

Sherry Turkle professzor, az MIT Initiative on Technology and Self alapító igazgatója arra figyelmeztet, hogy egy inflexiós pontnál vagyunk, amelyik utóbb olyan jelentőségű fordulatnak bizonyulhat, mint volt az okostelefonok megjelenése.

Az ilyen figyelemre méltó innováció hihetetlenül népszerű lehet a felhasználók számára, de már az okostelefonok is függőséget okozhatnak és megzavarhatják a társadalmat. Vissza lehet élni az olyan eszközökkel, mondja Turkle, amelyekről elfelejthetjük, hogy csupán eszközök, gépek, s nem emberi lények.