Vizet találtak egy távoli bolygón

Európai csillagászok új technikával fedezték fel a víz nyomait egy messzi bolygón, ám az élet ott elképzelhetetlen, hiszen a felszíne legalább 1500 Celsius-fokos.


A létfontosságú anyagra utaló nyomokat nem először kutattak fel Naprendszeren kívüli, azaz exobolygón. Az új módszer azonban rutineljárássá teheti több száz távoli égitesten a víz és más, az élethez nélkülözhetetlen anyag keresését – mondta el Jane Birkby, a kutatás vezetője, a holland Leideni Egyetem munkatársa a Brit Királyi Űrkutatási Akadémia éves kongresszusán, amelyet a skóciai St. Andrewsben tartottak pénteken.

A tudósok a HD 189733 számmal látták el a csillagot, amelyet egy nagy gázbolygó 2,2 nap alatt kerül meg. Noha a planéta fénye ezerszer gyengébb, mint csillagáé, a két fény együttes spektrumából fel lehetett ismerni a vízmolekulák jellegzetes nyomát a bolygó légkörében.

Az elemzéshez a tudósok egy olyan alapmódszert fejlesztettek tovább, amellyel a körülbelül 900, eddig ismert exobolygó többségét is felfedezték. Nehézségi erejük árulta el őket, amellyel könnyedén a napjuk körüli pályán maradnak, miközben az ide-oda mozdul. Ez jól látszik a jellegzetes színképben, azaz a spektrálvonalakban, amiket a csillagfény szivárványában a különböző kémiai elemek maguk után hagynak.

A kémiai elemek hasonlóan jellegzetes vonalakat hagynak maguk után az exobolygók légkörében, bár ezek sokkal gyengébbek, hiszen a bolygó folyamatosan, sokkal gyorsabban mozog, mint csillaga, ezért a vonalak is intenzívebben változnak.

A szóban forgó, HD 189733 nevű csillag kísérője közelítőleg 400 ezer kilométeres óránkénti pályasebességgel kering. Ennek megfelelően ingadoznak a spektrálvonalai is, amelyek eltérnek csillaga vonalaitól. Ezt egy új, rendkívüli pontosságú műszer, a Chilében felállított Európai Déli Obszervatórium (ESO) nagy méretű teleszkópegyüttesén (Very Large Telescope, VLT) üzemelő CRIRES infravörös spektrográffal tudták megmérni.

Ily módon mutatták ki a szén-monoxid jelenlétét is. „Tudtuk, technikánk egyszerű molekulák esetében rövid hullámhosszon működik. Ám hogy víz nyomaira leljünk, nagyobb hullámhosszra volt szükségünk, amelynél a Föld atmoszférája már elkezdi magába fojtani a keresett jeleket” – magyarázta Birkby.
Forrás: index.hu