Vízjég formájában több milliárd tonnányi víz lehet a Holdon

Szerző: | 2021.01.17., 17:23 | Tudomány

Fotó: MTI/AP/Michael Probst

Évről évre nő a Föld népessége, fejlődik a gazdaság és rohamléptékben a technológia is. Valószínűleg nem lesz ez másként a jövőben sem, de vajon meddig bírjuk ezt az életvitelt fenntartani és milyen erőforrásokra támaszkodhatunk a jövőben?

Ha kívülről nézünk a Földünkre, akkor egy szép, kicsi, és törékeny bolygót látunk, aminek az erőforrásai nagyon végesek. A naprendszerbe kitekintve azonban végtelen mennyiségű erőforrás van. Ez az egyik hajtóereje annak, hogy megnézzük, hogy tudjuk-e ezeket az erőforrásokat ésszerűen hasznosítani – mondta Pacher Péter elméleti fizikus az M1 Kék bolygó című műsorában.

Éppen ezért az utóbbi időben a Földhöz való közelsége miatt a kutatók figyelme egyre inkább a Holdra összpontosul. A vizsgálatok idén is számos új eredményt hozhatnak. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a Kína által még tavaly novemberben felküldött űrszonda mintegy 1,7 kilogrammnyi holdkőzettel tért vissza december közepén.

A Holdon megtalálható nyersanyagok helyszíni felhasználása a kulcs, amiben fontos szerepet játszik a vízjég – tette hozzá.

A NASA nemrég jelentette be, hogy számításaik szerint még több vízjég van a Holdon, mint ahogy azt eddig gondolták. Ezek döntően a déli pólus környékén találhatók.

Milliárd tonnányi vízről beszélhetünk a becslések szerint. Ha ezt megtaláljuk és ipari méretben kiaknázzuk, akkor egy fontos dolgot sikerül elérni, hiszen a víz –  azon kívül, hogy az űrhajósoknak biztosítana italt, amit nem kellene elvinniük –  üzemanyag. Ha a Holdon üzemanyagtöltő állomásokat tudnánk létrehozni, akkor egy óriási könnyebbséget érnénk el  az oda-vissza útra, illetve a további expedíciókhoz, akár a Mars felé, akár a kisbolygókhoz, bárhova” – magyarázta a fizikus.

A Holdon megtalálható víz feltérképezésére a technológia még nem áll készen, de a szakemberek már dolgoznak egy olyan holdjárón, amely alkalmas lesz erre. Ebben a Puli Space csapatának fontos szerep jut.

Kifejlesztettünk egy olyan műszert, ami könnyű és kevés helyet foglal el, és amivel egy NASA versenyen fődíjat nyertünk. Ha minden jól megy akkor egy-másfél éven belül ebből egy kész eszköz lehet, ami reményeik szerint egy NASA űrszondán eljut a Holdra és egy kis másik roboton tényleg mutatja, hogy van-e víz – hangsúlyozta Pacher Péter.

Ezek a fejlesztések nagyon fontosak a Föld jövőjére nézve. Ez az oka, hogy Magyarország az elmúlt hetven évben folyamatosan aktív volt az űrtevékenységben.

Az egyik legismertebb az a dozimetria, a sugárzásmérés terén nyújtott magyar teljesítmény. Ez a pille dózismérő segít abban, hogy úgy mérjék meg egy űrhajósnak a sugárterhelését, hogy  helyben, az űrállomás fedélzetén ki lehessen olvasni az őt ért sugárterhelést. Ez a világon egyedülálló – hívta fel a figyelmet Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.

Ennek fejlesztése napjainkban is zajlik, de emellett hazánk a műholdak terén is élen jár.

Magyarország technológiai demonstrációt hajtott végre az Európai Űrügynökségen belül.

Egy 5 x 5 x 5 centiméteres, úgynevezett piko műholdakat, zsebműholdakat sikeresen bocsátott fel és mért vele. Ez a kísérlet a Budapesti Műszaki Egyetem fejlesztése, amivel az elektromágneses szmogot mérték meg a felső légkörben, vagyis a földfelszíni rádiósugárzás feleslegesen a felső légkörbe szórt szemetét – részletezte a miniszteri biztos.

Szemétből pedig az űrben is bőven akad, de a szakemberek már erre is keresik a megoldásokat.

Forrás: hirado.hu

Pin It on Pinterest

Share This