337 éve született a nagyságos fejedelem

II. Rákóczi Ferenc születésének 337. évfordulójára emlékeztek március 24-én a felvidéki Borsiban, a fejedelem szülőfalujában. A zord, télies időjárás ellenére is több százan érkeztek Felvidékről, az Anyaországból, Erdélyből és Kárpátaljáról az emlékünnepségre, amely a szokatlanul hűvös idő miatt rendhagyó módon a község kultúrházában kezdődött. A rendezvény szervezői a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás, Borsi Község Önkormányzata és a CSEMADOK Borsi Alapszervezete voltak.
Az ünnep korabeli dallamokkal indult, Nagy Csaba a vajai Rákóczi Tárogató Egyesülettől kuruc nótát adott elő. Nemzeti imádságainkat követően dr. Szuperák Mária, a rendezvény háziasszonya köszöntötte az egybegyűlteket, majd Sátoraljaújhely római katolikus esperese, Gubala Róbert mondott hálaimát. A helyi önkormányzat nevében Kovács Mária polgármesterasszony, majd Laczkó Lajos, a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás elnöke mondott köszöntőt, aki a hálaadás és a köszönet napjának nevezte az ünnepet, utalva ezzel arra, hogy a borsi Rákóczi-kastély előtt álló Rákóczi-mellszobrot néhány héttel ezelőtt ellopták, majd beolvasztásra előkészített, szétfűrészelt állapotban megtalálták. Laczkó Lajos köszönetét fejezte ki Szamosvölgyi Péternek, Sátoraljaújhely polgármesterének a szobor restaurálására és helyreállítására nyújtott támogatásért, és a II. Rákóczi Ferenc Polgári Társulás tiszteletbeli elnöke címet adományozta neki. Laczkó Lajos ezt követően köszönetet mondott a Magyar Közösség Pártja (MKP) elnökének, Berényi Józsefnek Magyarország köztársasági elnökénél való közbenjárásáért a borsi Rákóczi-kastély felújításának ügyében. Ezt követően az MKP vezetője ünnepélyesen bejelentette: Szlovákia és Magyarország köztársasági elnökei megegyezésre jutottak, s a két ország közös erővel újítja majd föl a fejedelem borsi szülőkastélyát születésének 340. évfordulójára.
A rendezvényen Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros megye nevében dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnök asszonya mondott ünnepi beszédet. Az ünnepet a szlovák–magyar–ruszin együttműködés ékes példájának nevezte. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, miért maradt meg ennyi évszázadon át oly élénken a nép emlékezetében – amire a Rákóczi-mondák, -énekek szolgálnak bizonyítékul – a nagyságos fejedelem képe: mert igaz, tiszta értékeket képviselt, a hazaszeretetet, a meg nem alkuvást és az el nem torzult igazságérzetet. Rákóczi üzenete a mai magyar ember számára az, hogy törvény adta lehetőségeinkkel élve meg kell vívni mindennapi harcunkat a közöny, a tenni nem akarás és az identitászavar ellen. Rákóczi példát mutatott nemcsak abban, hogy a jogokért mindenkor harcolni kell, de abban is, hogy egyéni érdekeinket fel kell áldoznunk a közösség érdekében. A Rákóczi korabeli Magyarország, amiért a fejedelem harcolt, csakúgy kisebbség volt a nagy Habsburg-birodalomban, mint a mai magyarság a végeken, az elcsatolt területeken. Nekünk, ma élő magyaroknak a fejedelem példájából, őseinkből táplálkozva kell megvívnunk harcainkat. Orosz Ildikó befejezésül az egymásból való építkezés, az összefogás fontosságát hangsúlyozta, hisz csak így virágozhat fel újra népünk.
Kozsnyánszki János, az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat emlékezését és a verses-énekes műsort követően a közönség lobogó zászlókkal, ünnepi menetben vonult át a fejedelem szülőkastélyához, ahol szobor helyett a talapzaton felállított Rákóczi-kép előtt helyezték el a megemlékezés koszorúit. A koszorúzáson számos politikai és civil szervezet vett részt, többek között a kassai magyar nagykövetség konzul asszonya, Czimbalmosné Molnár Éva is. A kárpátaljai küldöttség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Pro Cultura Subcarpathica szervezet, a KMPSZ és a beregszászi főiskola Hallgatói Önkormányzata nevében tisztelgett koszorúkkal a fejedelem emléke előtt.