A kárpátaljai helyzetről is tárgyalt a Generális Konvent

A Generális Konvent, vagyis a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre hívta fel a figyelmet csütörtökön véget ért, kétnapos budapesti ülésének zárónyilatkozatában.

„A Generális Konvent aggodalommal tekint Szlovákiában, Ukrajnában és Romániában azon köznevelést érintő törvények hatálybalépésére, amelyek a szülőföldjükön, anyanyelven folytatható oktatás terén méltatlanul sújtják a magyar közösségeket, és felhívja Magyarország kormányának figyelmét is a magyar nemzetrészeket ellehetetlenítő intézkedésekre” – olvasható a találkozót követő sajtótájékoztatón közreadott nyilatkozatban.
A Generális Konvent továbbá tiltakozik „a világban sok helyen folyó keresztyénüldözés ellen”.
Bogárdi Szabó István püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke elmondta, a plenáris ülésen tárgyaltak Kárpátalja nehéz helyzetéről, a romániai magyar reformátusok ügyeiről, a diaszpóra reformátusságáról, egyházalkotmányi kérdésekről, a közös képviseletről, valamint a reformáció 500. évfordulója jubileumának megünnepléséről.
Szólt arról, megtiszteltetés volt számukra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden részt a Kálvin téri templomban tartott istentiszteleten. „Úgy éreztük, hogy jelenlétével és szavaival Magyarország kormánya megerősítette a magyar reformátusok törekvéseit” – fogalmazott a püspök.
Huszár Pál, a Dunántúli Református Egyházkerület főgondnoka, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke a találkozó két napját összefoglalva azt mondta: „ismét erősödött a magyar reformátusság összetartozása”.
Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke az ukrajnai helyzetről szólva elmondta: a Kárpátalján élő magyarokat nagyon mélyen érinti a gazdasági krízis. „Az elszegényedés problémája, a kilátástalan helyzet mindenkire rátelepszik” – fogalmazott.
Közölte, ma még nem tudni, hogy elértek-e a krízis mélypontjára, vagy ennél még mélyebb lesz. A megélhetés, a szociális háló egyre bizonytalanabb Ukrajnában – mondta Zán Fábián Sándor.
Kijelentette: arra törekednek, hogy a sokszínű közösségükben meg tudják őrizni az egymás mellett élés lehetőségeit, a békét. Megjegyezte azt is, hogy „a nehézségeket a Kárpát-medencei összefogással tudjuk csak leküzdeni”.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta, hogy romániai jogerős bírósági ítélet született a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról. Közölte, az egyházkerület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult jogorvoslatért.
Kató Béla kijelentette: a helyzetet nem tudják elfogadni, a végsőkig küzdeni fognak. Ha nem járnak sikerrel, „akkor újat” építenek, mert nem veszíthetik el a fiataljaikat – mondta, majd hozzátette: az egyház jövője múlik azon, hogy létezik-e anyanyelvi oktatás.
Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke elmondta, 2017-ben, a reformáció 500. évfordulója alkalmával szeretnének majd egy közös református-evangélikus zsinati ülést tartani. Megjegyezte azt is, hogy ugyancsak 2017-ben ünneplik a magyar református egyház kezdetét jelentő 1567. évi debreceni zsinat 450. évfordulóját.
A Generális Konvent zárónyilatkozatában együttérzését fejezte ki „a súlyos körülmények között élő kárpátaljai református testvérei iránt”.
A testület – a dokumentum szerint – az egység kiteljesítése irányába tett lépésként szükségesnek látja, hogy az egyházalkotmányi bizottság vizsgálja meg a Nyugat-Európában és a tengerentúlon működő magyar protestáns gyülekezetek „közös egyháztestként való reintegrálásának lehetséges módozatait”.
A Generális Konvent a sepsiszentgyörgyi református Székely Mikó Kollégium újraállamosításáról szóló bírósági döntést „jogszerűtlennek, igazságtalannak és méltánytalannak” tekinti, és támogatja az Erdélyi Református Egyházkerület törekvéseit.