A kárpátaljai magyarság helyzetéről tartottak magyar–magyar online konferenciát Bocskor Andrea szervezésében

Szerző: | 2020.10.02., 09:35 | Kárpát-medence

Ukrajna és Kárpátalja a Covid-19 pandémia idején és a helyhatósági választások előtt címmel tartottak online konferenciát csütörtök délután kárpátaljai magyar vezetők, magyar európai parlamenti képviselők, vezető európai uniós és magyarországi politikusok részvételével, Bocskor Andrea fideszes kárpátaljai európai parlamenti képviselő szervezésében és moderálásával.

A tanácskozást nyitó előadásában Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztosa hangsúlyozta, hogy munkakörében nem csak Ukrajna, hanem Kárpátalja ügyét is fontosnak tekinti. Ismertetve, hogy milyen kérdések szerepelnek az október 6-i EU-Ukrajna csúcstalálkozón, emlékeztetett arra, hogy az EU 2014, azaz a „méltóság forradalma” óta évente 200 millió eurós támogatást nyújt Ukrajnának a reformok támogatására. Fontosnak nevezte az október 25-i helyhatósági választásokat, amelyek a településtársulások (kistérségek) kialakítása mellett a közigazgatási reform első szakaszának a lezárását jelentik, mindazonáltal – emelte ki – Kijevnek még nagyon sokat kell tennie a folyamat sikeres befejezése érdekében. A biztos rámutatott, hogy Ukrajnának az ENSZ és az Európa Tanács tagjaként be kell tartania a nemzeti kisebbségeire vonatkozó nemzetközi egyezményeket, s a kapcsolódó jegyzőkönyvekben lefektetett elveket és rendelkezéseket. „Eljött annak az ideje, hogy az ukrán kormány tekintse partnernek a kisebbségeket, és vonja be őket az új, készülő kisebbségi törvény megalkotásába” – emlékeztetett, jelezve, hogy ezt az üzenetet közvetíti az ukrán vezetőkkel történő minden találkozóján. „Továbbra is ragaszkodom ahhoz, hogy Ukrajna teljes mértékben hajtsa végre a Velencei Bizottság következtetéseit és ajánlásait” – hangozatta befejezésül Várhelyi Olivér.

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a kárpátaljai járványhelyzet kapcsán emlékeztetett arra, hogy KMKSZ sietett először a megfelelő védőfelszerelés nélküli egészségügyi dolgozók segítségére nagyszabású gyűjtés szervevezésével, majd a szükséges anyagok és eszközök beszerzésével, ami visszhangtalanul maradt az ukrán médiában. Azt is jelezte, hogy a szomszédos országok közül Magyarország nyújtotta és nyújtja a legnagyobb támogatást Kárpátaljának a világjárvány idején, aminek eklatáns példája a Szijjártó Péter külügyminiszter múlt heti látogatása során kárpátaljai egészségügyi intézményeknek adományozott, 3 millió euró összértékű 50 lélegeztető gép. Az elnök köszönetet mondott Magyarországnak és kormányának azért is, hogy mostanra sikerült minden orvosi rendelőt felújítani a határ menti településeken, ami különösen fontos a járvány közepette.

A közigazgatási reformról szólva a KMKSZ vezetője elmondta: az összességében hátrányos a kárpátaljai magyarságra nézve, már csak azért is, mert a településtársulások kialakításával sok értelmiségi állás megszűnik, s nem utolsó sorban csökken a magyarság aránya az új közigazgatási egységekben, így a Beregszászi járásban is kisebbségbe szorulnak a magyarok. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy Ukrajnában a decentralizációs reformok mindig központosítással végződnek, és erre az EU-nak oda kell figyelnie – hívta fel Várhelyi Olivér figyelmét. Azt is jelezte neki, hogy a reményekkel ellentétben az ukrajnai elnök- és parlamenti választások után semmit nem javult a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság helyzete, folyamatos a nyomásgyakorlás a magyarokra és intézményeikre, ráadásul itt nem csupán kisebbségi, hanem általános emberi jogokról van szó.

A közelgő helyhatósági választásokról szólva Brenzovics László azt emelte ki, hogy kiforratlan az új választójogi törvény, ezért sok a bizonytalanság. Megmaradtak a legkomolyabb régi problémák is – folytatta –, így a választókerületek önkényes kialakítása és a szavazatvásárlás. Rendkívül fontosnak mondta, hogy mindenki menjen el szavazni, a külföldön dolgozók is lehetőleg jöjjenek haza a voksolásra, mert igen nagy a tét, hogy megmarad-e a hatékony magyar érdekképviselet. Ezért arra kérte az online konferencián részt vevő Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt, hogy Magyarország tegye lehetővé a külföldön dolgozó kárpátaljai magyar szavazópolgárok számára a könnyített határátkelést.

Kommentárjában Bocskor Andrea levezető elnök, mielőtt átadta volna a szót Gál Kinga európai parlamenti képviselőnek, arra emlékeztetett, hogy az 1990-es években még széleskörű jogokat biztosítottak Ukrajnában a nemzetiségi kisebbségeknek, amelyeket azonban elkezdtek szűkíteni. Szerinte ezt a folyamatot minél hamarabb meg kell állítani, mert ez nem EU-gyakorlat.

Hozzászólásában Gál Kinga hangsúlyozta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Parlamentben napirenden tartsa a kárpátaljai magyarság jogsértéseinek ügyét. Visszásnak nevezte, hogy miközben az EU támogatja Ukrajnát, ott elveszik a magyarok szerzett jogait, és hangulatkeltés folyik a közösség ellen. Úgy vélte, az Európai Bizottság elnéző Kijev jogtipró intézkedéseit illetően, azok nem érik el az ingerküszöbét, jóllehet itt nem ukrán-magyar kérdésről, hanem összeurópai problémáról van szó.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár előadásában arról biztosított, hogy a magyar kormány továbbra is minden támogatást meg fog adni a kárpátaljai magyarságnak, annál is inkább, mert folyamatosak a visszalépések Ukrajna kisebbségpolitikájában. Hiába vannak – folytatta – a miniszteri szintű találkozók, nincs előrelépés a kárpátaljai magyarok kisebbségi és emberi jogainak biztosítása terén. Szerinte tarthatatlan, hogy vegzálják az anyaországi támogatási programokat lebonyolító szervezeteket, sőt ellehetetlenítették a kulturális missziót teljesítő Petőfi Sándor program megvalósítását. Úgy vélte, Ukrajna szakított a több mint két évtizeden át folytatott nemzetiségbarát politikájával, és már nemzetállamként fogalmazza meg magát, ami senkinek nem jó, hiszen a olyan visszalépés történt, ami rosszabb helyzetet idézett elő a nemzetiségi politikában, mint amilyen a Szovjetunióban volt.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy minden anyaországi támogatás a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradásának az elősegítését szolgálja. Ennek érdekében – mutatott rá – meg kell erősíteni az intézményrendszert, most, október 25-én a leadott voksokkal meg kell őrizni az erős magyar politikai érdekképviseletet. Ha magyar közösség nem fog össze és ezt elveszíti, akkor elveszíti a többi intézményét is, amit nem szabad megengedni. A kárpátaljai magyarságnak eredményt kell felmutatnia az önkormányzati választásokon, annál is inkább, hogy öt évvel ezelőtt ez sikerült, magyar érdekeket szem előtt tartó képviselőket kell bejuttatni a településtársulások önkormányzataiba – tette hozzá, hangoztatva, hogy a kárpátaljai magyaroknak meg kell tartaniuk a politikai pozícióikat akkor is, ha nem minden ponton értelmezhető az új választójogi törvény.

Előadásában Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke is arra emlékeztetett, hogy Volodimir Zelenszkij elnökké választása óta visszalépések történtek a kisebbségek jogainak biztosítása terén, különös tekintettel az anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogokra. Elmondása szerint már több ezer oldalt tesz ki a KMPSZ levelezése az illetékes állami szervekkel az oktatás ügyében, de semmilyen pozitív hozzáállás nem tapasztalható Kijev részéről. Mint kifejtette, az oktatási tárcánál a régi gárda dolgozik továbbra is. A helyzet – mutatott rá – odáig fajult, hogy immár nem csak a megfelelő állami támogatás hiányzik a kárpátaljai magyar oktatási intézmények esetében, hanem elkezdték hatóságilag vegzálni az anyaországi támogatásokat célba juttató szervezeteket, mi több, alattomos módon, különböző trükkökkel megpróbálják ellehetetleníteni a magyar főiskola működését is. Felhívta a figyelmet az 1993-as magyar-ukrán alapszerződés rendelkezésére, amely szerint Ukrajna nem vesz el kisebbségi jogokat. Szerinte a helyzet rendezéséhez elegendő lenne a magyarországi kisebbségi törvényt alapul venni, és ugyanazokat a jogokat biztosítani a kárpátaljai magyarok számára, amelyeket a magyar jogszabály az ottani ukrán kisebbségnek nyújt. Fontosnak nevezte, hogy Ukrajnában ismerjék el őshonos kisebbségnek a kárpátaljai magyarságot, hogy megkaphassa azokat a jogokat, amelyeket a krími tatároknak biztosítanak.

Barta József, a KMKSZ alelnöke, a Kárpátalja Megyei Tanács alelnöke a Covid-19 terjedésének megakadályozására hozott kárpátaljai intézkedéseket ismertette. Kitért a KMKSZ gyűjtésére, amely szerinte kezdetben valóságos mentőöv volt az egészségügyi intézmények és dolgozóik számára, majd áttért a közigazgatási reformmal, az új járások, településtársulások kialakításával kapcsolatos fejlemények ismertetésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta, hogy mennyire fontos a magas magyar részvételi arány az október 25-i önkormányzati választásokon. Mint rámutatott, a kárpátaljai magyarság érdekei csak akkor védhetők meg és érvényesíthetők, ha a közösség megfelelő számú képviselőt juttat minden szintű önkormányzatba.

K. Debreceni Mihály, az MTVA ungvári tudósítója, mint a terepen mozgó riporter, hozzászólásában arról számolt be, hogy a kárpátaljai emberek belefáradtak a fél éve tartó karanténba. Ráadásul szerinte Ukrajna úgy ment bele a koronavírus-járvány második hullámába, hogy az elsőt le sem zárta. A helyi lakosság szempontjából az egyik legnagyobb problémának a határátkelés ellehetetlenülését nevezte, hiszen nagyon sok embernek – a rokoni kapcsolattartás fontossága mellett – a megélhetése függ a határ átjárhatóságától. Abszurdnak mondta, hogy 30 év után ismét vasfüggöny ereszkedett le a régióban.

Zárszavában Bocskor Andrea azt emelete ki, hogy Ukrajnának tudatosítania kell, a kárpátaljai magyar kisebbség nem probléma, hanem erőforrás, és ha Kijev fontosnak tartja az EU-integrációt, akkor tudomásul kell vennie, hogy ehhez az út Kárpátalján keresztül vezet. A helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozva és minden szavazásra jogosultat a voksoláson való részvételre szólítva első számú feladatként jelölte meg a kárpátaljai magyarság pozícióinak megtartását a helyi önkormányzatokban.

Forrás: karpat.in.ua

Pin It on Pinterest

Share This