A közszolgálati testület hat tagjával tárgyalt a médiatanács

Budapest, – A Közszolgálati Kódexről tárgyalt a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa Budapesten szerdán a közszolgálati testület hat új tagjával, akik a március 30-ai nyilvános sorsolás eredményeként jutottak mandátumhoz.

Kollarik Tamás, a médiatanács koordinátora a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a tervek szerint a nyár elejére elkészülő kódexet a médiatanács fogadja majd el, a benne lefektetett szabályok érvényesülését pedig a közszolgálati testület felügyeli majd.

Megemlítette, hogy a megbeszélésen a Médiatanács képviselői szóltak a közszolgálati média jogi szabályozásáról is. Mint közölte, a kódex „nyitott dokumentum”, a testület a közszolgálati médiumok vezérigazgatóival egyeztetve módosíthatja azt a későbbiekben, ehhez pedig alkalomadtán a Médiatudományi Intézet adhat szakmai segítséget.

Kollarik Tamás kitért arra, hogy a majdani kódex tartalmazza a közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó alapelveket és a médiatörvényben meghatározott közszolgálati célok pontosítását.

Auer János, a médiatanács koordinátora közölte: a civil egyesületek szerdán megjelent tagjai kifejezték abbéli szándékaikat, hogy nem kizárólag a saját szervezetüket szeretnék képviselni, hanem minden olyan szervezetet, amely tematikusan kapcsolódik hozzájuk.

Seremet Sándor, a Kárpátaljai Magyar Diákok és Fiatal Kutatók Szövetségének elnöke a határon túli kultúra megjelenítésének fontosságát hangsúlyozta a közszolgálati médiában, amelynek célja, hogy „a történelmi emlékezet és a nemzettudat megmaradjon”. Ezenkívül a határon túli ifjúsági szférának is nagyobb szerepet kellene kapnia a közszolgálati műsorokban – tette hozzá.

Németh Györgyi Éva, a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Országos Önkormányzati Szövetségének delegáltja arról beszélt, hogy sokszínűbben számoljon be a közszolgálati média az egyes önkormányzatok történéseiről, „ne csak a problémák alkalmával menjenek hozzájuk az újságírók”.

Mikesy György, a Fáy Károly Hallássérült és Fogyatékossággal Élő Személyek Egyesületének elnöke kiemelte: szeretnének „láthatóvá válni a médiában”, ehhez azonban „paradigmaváltás szükséges, ezért „akadálymentesítést várnak” technikai, szakmai értelemben egyaránt a médiában.

Gergely László, a Magyarországi Nemzetiségi Színházi Szövetség Egyesület elnöke rámutatott: szakmai párbeszédre van szükség a törvényalkotók és azok között, akikről az adott jogszabály szól. Egyebek mellett „a művészet felelős a társadalmi közérzet alakulásáért és a nemzeti összetartozás megjelenítéséért” – fogalmazott.

Pavlov Milica, a Szerb Országos Önkormányzat alelnöke 13 nemzetiségi és etnikai kisebbség képviseletében kifejezésre juttatta, hogy a hagyományok ápolásának elvét „örömmel vette észre a kódexben”. Reményét fejezte ki, hogy a médiumok a jövőben közvetítik a nemzetiségek értékeit, kultúráját és problémáit a többségi társadalomnak.

Kutassy Jenő, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének képviseletében elmondta: szükség lenne újra a magyar ifjúsági sorozatok, bábfilmek, rajzfilmek mind nagyobb arányú sugárzására, és szeretnék, ha újra gyártanának magyar ifjúsági sorozatokat.

Forrás: MTI/naplo-online