Egységes képzési rendszerrel a Kárpát-medencei magyarság esélyegyenlőségéért
A Székelyföld egyik gyöngyszemének tartott településen együtt gondolkodó felvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi, délvidéki szakemberek, intézményvezetők részletesen ismertették szervezeteik emberi és tárgyi kapacitásait, majd közös pályázati stratégiák lehetőségeit igyekeztek feltárni.
Megállapították, hogy a szórványban és tömbben élő magyarság megmaradásának esélyeit a gazdaságvezérelt anyanyelvi felnőttképzés jelentősen növelheti. Az anyanyelven történő képzés esélyegyenlőségi kérdés is, azonban az eddigi próbálkozásokat számba véve a jelenlévők megállapították, hogy a magyar nyelvű felnőttképzést meghatározóan csak anyaországi források tehetik lehetővé. A gazdaságvezérelt felnőttképzés egységes Kárpát-medencei rendszerének működtetésére a döntéshozók felé tett projekt javaslatokat a tudásklaszter elnöke, Molnár György ismertette. Emellett a PannonForrás tagszervezetei igyekeznek továbbra is közös pályázati lehetőségek felkutatásával tenni közösségükért.
Az összetartozás élményét immár hat éve erősíti az alulról, civil kezdeményezésként szerveződött PannonForrás szakmai munkaközössége. Ez alatt az idő alatt a szakmai célú felnőttképzésben és tanártovábbképzéseken résztvevők száma jóval meghaladja az ezer főt.
A rendezvény zárásaként a résztvevők egy csoportja a magyarországi felnőttképzési szakértők országos egyesületének tiszteletbeli elnöke, Dr. Madarász Sándor és Palotás József alelnök vezetésével rótta le kegyeletét az ezeréves határt jelző stilizált Szent-korona határkövénél a Gyimesi-szorosban, a Magyar Államvasutak néhai legkeletibb vasúti őrházánál.
