Érettségi: miért buktak halomra a magyar diákok?

Hogyan történhetett meg, hogy tavaly Hargita megyében 67 százalék volt a sikeresen érettségizők aránya, idén pedig a diákok csaknem 70 százaléka megbukott? Ferencz S. Alpár megyei főtanfelügyelő szerint nem a videokamerák jelenléte a kudarc oka. A maszol.ro-nak elmondta: csökkenteni kellene a tananyagot és át kellene térni a differenciált érettségire.
Mivel magyarázható a gyenge érettségi teljesítmény Hargita megyében? Miként lehetséges, hogy három olyan iskola is van, ahol az összes diák megbukott?

Az érettségi eredmények valóban nagyon gyengék. Ha a megyei átlagot vesszük figyelembe, akkor az előző évekhez képest nagyon rossz volt a diákok teljesítménye. Ám ha lebontanánk az eredményeket tanintézményekre vagy tantárgyakra, akkor ez másként látszana. Mert ha azt nézzük, hogy például a román nyelvet anyanyelvi szinten oktatják a magyar gyerekeknek is, akkor a 49, 27 százalékos továbbjutási arány azt bizonyítja, hogy a gyerekek közül nagyon sokan becsületesen helyt álltak. Magyarból 80 százalék feletti a továbbjutási arány, erről is elmondható, hogy nem rossz eredmény. Ha meg azt nézzük, hogy matematikából, ami nem egy könnyű tantárgy, 40 százalék feletti az átmenési arány, és ez választható volt az elméleti líceumokban és a szakközépiskolákban is, akkor azt kell mondanom, hogy baj van, mert nincs egyensúly. Az elméleti líceumok esetében az arány 60 és 90 százalék közé tehető, tehát jól teljesítettek. Van egy óriási szakadék a két típusú középiskola között. Ez az érettségi szint túl magas a szakmai oktatásnak, mert vannak olyan gyerekek, akiknél nem az a lényeg, hogy érettségire hajszoljuk őket, hanem az volna a fontos, hogy szakmát adjunk a kezükbe, és ha a gyerek úgy szeretné, akkor egy differenciált érettségi rendszerben tudjon alacsonyabb szintű érettségit választani.
Hogy lehetne az elméleti és szaklíceumok között szakadékot áthidalni vagy csökkenteni?
Mi végrehajtó szerv vagyunk, a tanintézmények úgyszintén: csakis a rendelkezésükre álló lehetőségekből gazdálkodhatnak. Csökkenteni kellene a kötelező tananyagot, ugyanis az anyag 90 százaléka az érettségire is kötelező. Amíg nem szüntetjük meg a jelenlegi rendszert és mi vagyunk Európában az az ország, amelyiknek a legvaskosabb a tananyaga, addig marad minden a régiben. Ezen változtatni pedig nem a tanfelügyelőségek dolga. Persze a tanintézmény sikeréhez mi is hozzájárulunk, de hozzájárul a diák is, a tanár is és a család is. A tanintézményeket külön esetenként kellene kezelni, fontos volna megfigyelni, hogy hol vették komolyan a tanítási-oktatási folyamatot, de azt sem szabad elfelejteni, hogy a diákok abból tanulnak, amit a minisztérium a rendelkezésükre bocsát. A minisztérium feladata kezdeni valamit a tantervvel. A tanfelügyelőségnek az a dolga, hogy a kötelező tananyagok oktatását ellenőrizze, a tanintézményeknek pedig az, hogy ezeket leadja, de mivel túl vaskos a tananyag és nincs differenciáltság semmilyen szinten, ezért a középiskolák nem bírják egyformán az iramot. Huszonkét év és ennyi botrány után már igazán rá kellene vennie magát valakinek arra, hogy az oktatási reformot a tantárgy-reformmal kezdje, ne az adminisztratív és menedzsmenti reformmal.
A sajtó szerint a vizsgákat felügyelő videokamerák miatt esett ennyire az idei átmenési arány Hargita megyében. Ezt hogyan látja?
A vizsgakörülményeket akár jobbra-balra is változtathatjuk, kamerával vagy anélkül, az eredmények addig rosszak lesznek, amíg a szakminisztérium nem veszi a fáradtságot, hogy a differenciált érettségi rendszert vezessen be. A kamera csak nagyon kis arányban járulhatott hozzá a rossz eredményekhez. Nálunk ugyanaz történt az idén, ami más megyékben a tavaly. Akkor ki, milyen magyarázatokkal jött?
Akkor mégis miért teljesítettek rosszabbul mint tavaly?
A diákok nem teljesítettek jobban a tavaly, ha az egyes tantárgyakat, vagy iskolákat nézzük, többé-kevésbé ugyanez volt az átmenési arány. Amiben különbözik, az a sikeresen vizsgázók megyei átlaga, ami szappanbuborék. A tavalyi 60 feletti átmenési arány sem reális és az idei 37,25 sem, mert nem külön-külön mérjük a továbbjutási arányt, hanem összesítve. Ha differenciált érettségin is ugyanígy 30 százalék körül teljesítenének a diákok, akkor azt mondanám, hogy valóban bukott minden, a helyzet katasztrofális. Ha egy újságírói vizsgán atomfizikából vizsgáztatnának, az átmenési arány valószínűleg a földön lenne. Akkor mérhető ez a rendszer, úgy lehet valós képet kapni róla, ha a követelményi rendszernek és az oktatási szintnek megfelelő tananyag, értékelési formák és módszerek vannak hozzáigazítva. Most jelenleg az folyik, hogy emelt szintű érettségivel mérjük azokat, akiknek nem az lenne a sorsa és a küldetése, hogy emelt szintű érettségin vegyenek részt, hanem az hogy szakmát tanuljanak. Tehát a szakmával kapcsolatos általános tudásukat kellene felmérni, ehhez kellene a csökkentett szintű érettségi. Ha mégis megtáltosodik egy szakközépiskolás diák és ki szeretné próbálni magát az emelt szintű érettségin, akkor adjuk meg neki a lehetőséget. Nem vagyok naiv, de ha a 67,34 százalék buborék, a 36,5 is az. Mert mit mér? Ha én átlagot számolok, az elméleti líceumok teljesítményéből több mint 80 százalék jön ki, az érettségi mostani szintje pedig csak az elméleti líceumoknak való. Azért szappanbuborék, mert nem releváns a szakmai oktatás felkészítési és értékelési rendszerével szemben. Képzeljen el egy fordított rendszert: ha az alacsonyabb szintű, szakmai érettségin kellene részt vennie a diákoknak, akkor a szakközépiskolás diákok 100 százalék körül teljesítenének, az elméleti líceum diákjai pedig lehet, hogy csak 10 százalékot.
Mi jelenthetne megoldást a helyzetre?
A tantervreformot kell összehangolni az érettségi és oktatási rendszerrel, be kell már végre vezetni a differenciált érettségit, minimum kétszintes érettségit! Addig bármilyen eredmény, megyei átlag csak szappanbuborék. Azt például senki nem vizsgálja, hogy olyan diák is akad, aki egy tantárgyon bukott el, és hogy hányan vannak olyanok, akik ötöshöz közeli jeggyel buktak el, illetve sokan vannak azok is, akiknek a médiája 5 és 5,99 között van. Mert vannak olyan gyerekek, akik simán levizsgáztak több tantárgyból, de egyikből elvágták őket 1,50-el. Én arra vagyok a legdühösebb, hogy minden következtetést ebből a továbbjutási arányból vonnak le egyesek, akik még szakembereknek is tartják magukat. Ha valamit nem változtatnak a rendszeren, jövőre sem lesz jobb a helyzet.
Számolt valaki átlagot külön-külön a szak- illetve elméleti líceumokban?
Nem, de fogunk, és merem mondani, hogy hatvan százalék fölött lesz a továbbjutási arány. Ebben biztos vagyok.
Forrás: kitekinto.hu