Magyar politikusok álltak ki az Európa Tanácsban a nemzeti kisebbségekért

Magyar politikusok álltak ki a nemzeti kisebbségek megvédelmezéséért kedden a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) Miniszteri Bizottságának magyar elnöksége által szervezett magas szintű konferencián.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a magyar közmédiának adott nyilatkozatában felhívta a figyelmet, hogy a 47 tagállamot számláló testület 6 hónapig tartó magyar elnökségének egyik legfontosabb prioritása a nemzeti kisebbségek védelmének ügye. Ebben a kérdésben – tette hozzá – Magyarország úgy véli, hogy szükséges olyan új intézkedéseket bevezetni, finomításokat eszközölni az olyan európai és globális szabályozásokban, amelyek megerősítik a nemzeti kisebbségek önazonossághoz való jogát. Szili Katalin hangsúlyozta: a jelenlegi jogi eszköztár nem elegendő a jogok garantálásához, a tagállamokban kötelező erejűvé kellene tenni azt, hogy államalkotó tényezők legyenek a nemzeti kisebbségek, és a kollektív jogaikat is biztosítani kell, az asszimilációt megelőzendő. „Az identitáshoz való jog alapvető emberi jog, így védeni kell. A nemzetek Európájának megőrzése csak akkor lehetséges, hogyha az önazonosságot és a kollektív jogokat biztosítják” – húzta alá.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos elmondta, hogy a magyar elnökség öt alapelvet fogalmazott meg, amelyekre európai kisebbségvédelmi politikát lehet építeni. „A nemzeti kisebbségvédelem nem belügy, hanem európai ügy, amelynek alapja a nemzeti identitás. Ez magában foglalja az anyanyelv használatának jogát és az anyanyelven történő oktatáshoz való jogot. Továbbá az identitás – egyéni és kollektív – az emberi méltóság része, így mindkettőt törvénnyel kell védeni. A nemzeti kisebbségek államalkotói részei kell, hogy legyenek az adott országnak, ugyanakkor a nemzeti identitásokat nem az állampolgárságuk határozza meg” – taglalta. „A nemzeti kisebbségek, amelyek több száz éve élnek egy adott ország területén, kultúrát teremtettek, sok esetben magasabb szintű kultúrát, mint az adott többség, így azt az államot gazdagították, ahová az a terület tartozik, ahol jelenleg élnek” – tette hozzá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy az ET-tagországok területén mintegy 100 milliós nemzeti kisebbség él. „Ügyük nem magyar ügy, nem is kizárólag közép-európai, hanem általános jelenség” – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar nemzet egyharmada a határokon kívül él, ezért Magyarország számára helyzetük prioritás. Sajnos -tette hozzá -, a jogaikat illetően jelenleg visszalépéseket lehet tapasztalni. Példaként hozta fel, hogy az Ukrajnában, több mint ezer éve ugyanazon a területen élő nemzeti közösség jelenleg nem kapja meg a neki járó jogokat. „Az Európa Tanácsnak, de az Európai Uniónak is az egyik legfontosabb ügye kell, hogy legyen a nemzeti kisebbségek védelme. Szeretnénk, ha a tagállami alkotmányokba bekerülnének a nemzeti kisebbségek mint államalkotó tényezők, és a szülőföldjükön való boldogulás is általános európai jog lenne” – hangsúlyozta.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint az ET meglévő eszközrendszere, a nyelvi charta és a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatékony fellépést biztosít a nemzeti kisebbségek védelmére, így az EU-nak is fokozatosan csatlakoznia kellene ezekhez a konvenciókhoz, és ezekre építve létre kellene hoznia saját kisebbségvédelmi rendszerét. Azt is javasolta, hogy az ET-nek nemzeti kisebbségi elégedettségi felmérést kellene készítenie a tagállamokban, hogy össze lehessen hasonlítani, és valós képet lehessen kapni helyzetükről.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség EP-képviselője kifejtette: az Emberi Jogok Európai Egyezménye mellett a Kisebbségvédelmi Keretegyezmény és a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának létrehozása az Európa Tanács legnagyobb eredményei, mert ezek az eszközök érték el a legnagyobb hatást Európában. Hozzátette: sajnos a kilencvenes évek óta stagnál a kisebbségvédelem, az Európai Unió pedig, annak ellenére, hogy az értékek megtestesítőjeként és nemzetközi jó példaként tekint magára, mégis szándékosan mellőzi a nemzeti és nyelvi kisebbségekre vonatkozó közös normarendszer kialakítását. „Az Európai Uniónak fel kellene karolnia a keretegyezményt és a chartát, és a jogállamisági vizsgálatok részévé kellene tennie a két dokumentumot” – hangsúlyozta a képviselő.

Forrás: MTI