Felvidéki magyar aktivisták „ajándéka” Pozsonynak

A szlovák belügyminiszternek és az ombudsmannak küldte el postán a Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom Pered falu szlovák nyelvű tábláit.

Álláspontjuk szerint – mivel az érvényes népszavazás a történelmi Pered elnevezés mellett döntött – már nincsen szükség a szlovák Tesedíkovo táblákra a falu határában.

Postán adta fel Robert Kalinák szlovák belügyminiszter, valamint Jana Dubovcová ombudsman részére a magyar nyelvhasználatért küzdő Kétnyelvű Dél-Szlovákia Mozgalom (KDSZ) a felvidéki Pered falu szlovákosítás után Tesedíkovóra változtatott nevét viselő táblákat.

Az „ajándékot” – ahogy az aktivisták nevezték – ízlésesen becsomagolva, masnival átkötve küldték el, az alábbi videón az látható, ahogy küldeményüket előkészítik, és egy postán feladják.

A KDSZ az akcióval Pozsony felé demonstrálta, hogy tartsák tiszteletben a magyar közösség jogait, emellett üzenni szeretett volna azoknak is, akik a szlovák nyelvű táblák ellopásával vádolták meg őket: „A táblákat nem elloptuk, hanem egyszerűen lecseréltük. A legitim peredi népszavazás után a két régi Tesedíkovo feliratra már nincs szükség. Állami tulajdonról lévén szó, ezeket a táblákat egy levél kíséretében csütörtökön postáztuk” – írták vasárnapi közleményükben.

Pered lakossága 2012 márciusában népszavazással döntött arról, hogy a csehszlovák kommunista rezsim által Tesedíkovóra átnevezett falu történelmi nevét szeretnék visszakapni.

A szlovák kormány azonban több mint egy évig húzta-halasztotta az ügy elbírálását, végül Kalinák belügyminiszter ajánlására Robert Fico miniszterelnök elutasította a település döntését a belügyi tárca által megfogalmazott azon álláspontra hivatkozva, amely szerint a névváltoztatás sértené a településekről és az államnyelvről szóló törvényt.

A kétnyelvűségért küzdő aktivisták ekkor tiltakozásképpen október 27-én vasárnap leszerelték a Tesedíkovo feliratú táblákat, az erről készült videójuk szintén bejárta a világhálót.

A több mint 700 éves, magyar többségű falu az államhatalom által ráerőszakolt nevét Tessedik Sámuelről kapta, akit a szlovák hivatalos történetírás szlovák lelkészként, pedagógusként és gazdasági szakíróként tart számon. Az elnevezést semmi sem indokolta: a településen Tessedik maga egyszer sem fordult meg, ráadásul Peredet a helyben lakó szlovákok is Perednek hívják.