Határtalanul! A Kárpát-medence felfedezése
A határozat egyik fontos része, hogy minden közoktatásban tanuló fiatal legalább egyszer eljusson a magyar állam támogatásával a szomszédos országok magyarlakta területeire. Tarpai József, a megyei területfejlesztési központ igazgatója, a kárpátaljai Turinfo hálózat vezetője nemrég hosszabb tanulmányban elemezte, hogy Kárpátalja vonatkozásában milyenek a feltételek, illetve mit kellene tenni annak érdekében, hogy e kétségkívül nagy horderejű program megyénket érintő része sikeresen megvalósuljon.
– Mi a program célja?
– Mint ismeretes, a magyar parlament támogatja az Apáczai Közalapítvány által meghirdetett a Határtalanul! országos pilot programot a határon túli magyar és a magyarországi diákok közötti személyes kapcsolatok kialakításának elősegítésére. Az egyik legfontosabb cél: minden egyes gyerek számára átélt tapasztalattá, élménnyé kell tenni a határon túli közösségekkel való találkozást. A kezdeményezés fontos célkitűzései közé tartozik, hogy a határon túliak is megismerjék és felfedezzék Magyarországot, hogy a testvériskolai kapcsolatok ne csak egyirányúak legyenek. Nemrég készült dolgozatomban megpróbáltam széleskörűen felmérni a kárpátaljai magyar iskolák helyzetét, testvériskolai kapcsolatait, valamint Kárpátalja turisztikai kínálatának osztálykirándulásként alkalmazható elemeit. Ezzel is elősegítve azt, hogy egyre több magyarországi tanintézmény válassza tanulmányi kirándulásainak úticéljául Kárpátalját, hogy az anyaországi diákok megismerkedhessenek ezzel a sokszínű vidékkel, a kárpátaljai magyarokkal és közös múltunk gazdag hagyatékával.
– Mit sikerült kideríteni Beregvidék vonatkozásában?
– Tudjuk, hogy a beregszászi járásban él a kárpátaljai magyarság jelentős hányada, ez az egyetlen járás, ahol a magyar lakosság van többségben. Itt található a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség székhelye és természetesen a legtöbb magyar tannyelvű középiskola, líceum vagy gimnázium. Jellemzően ez az a térség, ahol leginkább működnek a testvériskolai kapcsolatok, bár ezen a mutatón itt is feltétlenül javítani kell. Valószínűleg senkit sem kell hosszasan győzködni arról, hogy jól működő partnerkapcsolatok, csereprogramok és együttműködések pozitív hatást gyakorolnak a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolahálózat egészének működésére, ezáltal hozzájárulnak a magyarság megmaradásához is ezen a vidéken. Az sem lehetetlen, hogy a korábban kárpátaljai osztálykiránduláson részt vett diákok újra visszatérnek majd erre a vidékre például egy családi kirándulás keretében. Ez pozitív hatást gyakorol a megye turizmusának fejlődésére.
– Szerencsére vidékünket az utóbbi másfél évtizedben magyarországi turisták ezrei keresték fel… A vendégfogadás terén tehát már van némi tapasztalatunk.
– A Határtalanul! program keretében számos magyarországi tanintézmény szervezett tanulmányi kirándulást Kárpátaljára 2010-ben. Ezek legfőbb célpontjai hagyományosan a Vereckei-hágó, a munkácsi vár valamint a nagyobb városok voltak. Azonban az utazások tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a diákok nem csupán a történelmi nevezetességekre kíváncsiak, hanem a természeti látnivalókra is, és sokkal színesebb és aktívabb programot igényelnek, mint például egy nyugdíjas csoport. Célszerű lenne tehát a tanulmányi kirándulások programját mindezeket figyelembe véve kidolgozni. Kárpátalja természeti adottságai számos lehetőséget kínálnak a különböző tematikus és kombinált – például vízi-, gyalogos- és kerékpáros stb. – ifjúsági turisztikai programok tervezéséhez és megvalósításához.
– A magyarországi turistacsoportok nagyobb része, csakúgy mint a tanulmányi kirándulásra érkezett diákok többsége, általában magyar családoknál száll meg.
– Ez a gyakorlat több szempont miatt is preferálandó. Egyrészt konkrét jövedelemforrást biztosít a vendégfogadók számára, másrészt a tanulmányi kirándulások alapvető céljának megvalósulását is elősegíti: igazi betekintést enged a kárpátaljai magyarság életébe, közelebb hozva ezzel egymáshoz a határ két oldalán élőket.
A tanulmányi kirándulások legmegfelelőbb fogadótelepülései azok, amelyeken magyar- vagy vegyes tannyelvű középiskola vagy szakközépiskola működik és megfelelő számú turisztikai szálláshely (motel, hotel, kollégium) vagy falusi vendégház található. Bár számos hotel és motel működik Kárpátalja magyarlakta településein is, mégis megállapítható, hogy kevés az olyan település, ami a fentebb felsorolt szempontok alapján alkalmas a magyarországi diákok fogadására. Ezen változtatandó szükség van a turisztikai szálláshely tulajdonosok, a kárpátaljai magyar vonatkozású oktatási intézmények, falusi vendégfogadók, önkormányzatok és civil szervezetek összefogására ahhoz, hogy mind több tanulmányi kirándulásra érkező magyarországi csoportot tudjon fogadni a vidék. Szükség van továbbá a kollégiumi férőhelyek számának növelésére, illetve a meglévők korszerűsítésére.
– Mekkora az érdeklődés Kárpátalja iránt?
– A Határtalanul! program tapasztalatai azt mutatják, hogy Kárpátalját a magyar lakosság részarányához viszonyítva sokkal kevesebb anyaországi tanintézmény választja úti célul, mint például Erdélyt vagy Felvidéket. Ennek legfőbb oka nyilvánvalóan az ukrán-magyar határszakasz nehézkes átjárhatóságában keresendő, valamint abban, hogy Ukrajnáról meglehetősen kedvezőtlen kép alakult ki a magyarországi köztudatban. Ezen a helyzeten szintén csak az érintett kárpátaljai szereplők összefogása és a megfelelő promóciós tevékenység változtathat. Kárpátalja népszerűségének növelésében komoly szerep jut az erről a vidékről elszármazott és Magyarországra áttelepült pedagógusoknak és más foglalkozású embereknek.
– Ön szerint valóban stratégiai jelentősége van a Határtalanul! Programnak?
– A program kiterjesztése új fejezetet nyit a magyar-magyar kapcsolattartásban és a nemzeti összetartozás erősítésében. Egyúttal komoly szemléletváltást eredményezhet a magyar társadalom egészében, mert lehetőséget biztosít arra, hogy évek alatt milliók gondolkodása változzon meg, illetve telítődjön tapasztalatokkal hazáról és nemzetről, a határon túliak életéről és az ottani magyarságról. Az osztálykirándulások által ugyanis nem csak a részt vevő diákok, hanem rajtuk keresztül a szülők, nagyszülők gondolkodása is formálódik.
Ugyanakkor hatalmas lehetőség ez a program a kárpátaljai és más határon túli magyar kisebbségek számára, hiszen nem egyirányú kapcsolatépítésről van szó, hanem kölcsönösen működő testvériskolai kapcsolatok kialakításáról, csereprogramok szervezéséről. Másrészt pedig, mivel a külhoni magyarság fogalma, történelme és problémái egyre szélesebb körben válnak ismertté Magyarországon a fiatalabb és az idősebb generációk körében egyaránt, talán nem hangzik el ezentúl annyiszor a határon túli magyaroknak feltett fájó kérdés, hogy „Hol tanultál meg ilyen szépen magyarul?”.
Érdemes lenne megvizsgálni azt is, hogy hogyan lehetne elősegíteni a magyar-magyar kapcsolatok fejlődését a Kárpát-medencében élő magyar közösségek között. Mert egymás megismerése nem korlátozódhat külön-külön az anyaország és az egyes határon túli területek magyarságára. Éppen olyan fontos, hogy a kárpátaljai magyar is eljusson Erdélybe, Felvidékre, Délvidékre és fordítva. A program egy magasabb szintű fázisában talán erre is lehetőség nyílik majd.
Eszenyi Gábor
Forrás: karpainfo.net
Kép: www.google.hu