Még több bevándorlót Németországba
A németországi bevándorlással foglalkozó kutatóintézeteket átfogó szervezet (SVR) legfrisebb jelentéséből az derül ki, hogy Németország veszített vonzerejéből a bevándorlók között. „Németország napjainkban elöregedő migrációs ország, jellemzően negatív bevándorlási mérleggel” – áll a jelentésben, amit az elmúlt héten mutattak be Berlinben. Klaus Bade, az intézmény vezetője szerint „Németországnak meg kell újítania a migrációs politikáját”.
A jelentést elvégző kutatók a németországi ki-és bevándorlási mutatókat elemezték, illetve körülbelül 2450 interjút készítettek bevándorló és nem bevándorló hátterrel rendelkező személyekkel. A kutatók szerint már érzehetőek annak a politikának az első eredményei, amelynek keretében Németország a legképzettebb munkavállalókat igyekszik az országba csábítani. 2009-ben 16 000 szakképzett bevándorló érkezett Németországba, akik meg is kapták az ideiglenes tartózkodási engedélyt.
Ez a szám azonban nem elegendő az országból kivándorlók által hagyott demográfiai rés betömésére. 1994 és 2009 között Németország mintegy félmillió személyt veszített a kivándorlásoknak köszönhetően; sokan közülük jól képzettek voltak. A migrációs kutatóintézet véleménye szerint a negatív bevándorlási mérleg a jóléti társadalmak egyik legkomolyabb jövőbeli problémája lehet, amire muszáj megoldást találni.
Szakképzetteket Németországba
A szövetségi migárcióért felelős kerszténydemokrata (CDU) biztos, Maria Böhmer is támogatja a kutatóintézet által felvetett kezdeményezést a szakképzett munkaerő Németországba vonzásának stratégiájána kidolgozására. „Szükség van egy központilag irányított bevándorlási politika kidolgozására” – nyilatkozta Böhmer. Véleménye szerint a nyelvtudást illetve az iskolai és szakképzettséget lehetne a támogatottság szempontjai között szerepeltetni. Egy pontrendszeren alapuló bevándorlási politikát azonban a kereszténydemokrata unió egyelőre nem támogatna.
A szakértők a legnagyobb potenciált a szakképzett munkaerő Németországba csábitására egy, jelenleg is az országban tartózkodó csoportban látják: a németországi külföldi diákokban. Évről évre egyre több diák költözik Németorzságba tanulás céljával. Pusztán a 2009/2010-es év téli szemeszterében 180 000 külföldi diák tanult a németországi felsőoktatási intézményekben. Ezeknek a tanulóknak minden esélyük megvolt, hogy a németországi munkaerőpiacra sikeresen beilleszkedjenek. Az OECD becslései alapján mégis csak minden ötödik Németországban tanuló külföldi tanulónak sikerül Németországban munkát találnia. Leginkább a bürokratikus nehézségek nehezítik meg a fiatalok álláskeresését, vélik a témában jártas szakemberek.
A konkrét ötletek
A migáricóval foglalkozó kutatók konkrét javaslatokat is tettek jelentésükben a szakmunkások Németországba csalogatására. Elképzelésüknek három sarokpontja van. Többek között el szeretnék érni, hogy a Németországban végzett külföldi diákok számára a munkakeresésre engedélyezett időt két évre emeljék. Ezen kívül pedig egy rugalmas pontrendszer bevezetését is támogatnák, ahol főként az olyan hiányszakmák területein végzett szakembereket támogatnák, akik a matematika, informatika, természettudományok és a műszaki tudományok területén végeztek .
Továbbá a jó német és angol nyelvtudás is előnyt jelentene a Németországban munkát kereső külföldiek számára. A származási országok közül a szakértők szerint főként az észak-afrikai és közép-ázsiai országokra, valamint Indiára kell Németországnak koncentrálnia. Véleményük szerint ezekkel az országokkal kell jó kapcsolatokat kiépíteni, mert a szakképzett bevándorlók szempontjából itt rejlik a legnagyobb lehetőség.
A migrációban avatottak azonban tisztában vannak vele: közel sem biztos, hogy javaslataikat a politikai döntéshozatal során figyelembe veszik. Ennek áthidalására egy magas rangú szakértői bizottság létrehozását javasolták a jelentés szerzői. A politikai össztűz elkerülése végett a bizottsági munkában korábbi, ma már nem aktív vezető politikusok részvételére számítanak. A tervek szerint a 13 tagú, pártok feletti szakértői bizottság őszig dolgozná ki a konszenzus alapjául szolgáló javaslatokat. Természetesen ennek alapjául az SVR szakértői véleményét vennék.