Németh Zsolt: nincs jó magyar-szlovák viszony felvidéki magyar iskolák nélkül

Nem lehetséges a jó viszony Magyarország és Szlovákia között a felvidéki magyar iskolák fennmaradása nélkül – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke csütörtökön A felvidéki magyar oktatás című konferencián.

A Rákóczi Szövetség és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által rendezett budapesti tanácskozáson Németh Zsolt kiemelte: bár a magyar-szlovák kapcsolatok jelenleg történelmi összehasonlításban valóban nagyon jók, „sok üröm” is vegyül ebbe, a kisebbségi jogi szabályozás szempontjából ugyanis továbbra is Szlovákia az a szomszédos ország, ahol a legkedvezőtlenebb a magyarok jogi helyzete.
Magyarország azt várja el, hogy a nemzetközi egyezmények és a jószomszédi kapcsolatok szellemében Szlovákia tartsa be a magyar-szlovák alapszerződésben vállaltakat, vagyis a magyarok identitásának védelmét, és a magyar iskolák megőrzésére és megerősítésére törekedjen a felszámolásuk helyett – hangoztatta a politikus.
Németh Zsolt szerint a felvidéki iskolabezárás jelenleg az egyik legjelentősebb veszély, amely a határon túli magyar közösségeket érinti. Ugyanakkor „a migráns kisebbségek árnyékában” ez ma nem hír, de a mostani konferencia célja, hogy hírré tegyék ez az ügyet – közölte.
Véleménye szerint a szlovák oktatási reformmal „újból jót lendítenének” a szlovák nacionalisták a felvidéki magyarság asszimilációján, és éppen ezt akarják. Az asszimilációt tekintve Szlovákia a „legeredményesebb” szomszédsági összehasonlításban – mondta.
A képviselő hangsúlyozta: a szlovák kormány nem zárhat be magyar iskolát a magyar közösség akarata ellenére. E cél elérése szempontjából is fontos a Magyar Közösség Pártjának (MKP) bekerülése a pozsonyi parlamentbe, hiszen ez a párt politikai témává teszi a küzdelmet a magyar iskolák bezárása ellen. Ugyancsak lényeges feladat a magyar oktatást felvállaló civil mozgalmak bátorítása – magyarázta.
Németh Zsolt hangsúlyozta: az elmúlt években stabilizálódott, sőt nőtt a magyar iskolákba beiratkozott felvidéki gyerekek száma, mivel egyre többen ismerik fel, hogy a több nyelv és kultúra ismerete többlettudást jelent, és ez a közösségként fennmaradás záloga is.
Berényi József, az MKP elnöke kiemelte: az utóbbi években úgy érezték, hogy kevesebb figyelem jut a felvidéki magyarokra, a visegrádi együttműködés, a magyar-szlovák kapcsolatok mindent felülírnak. Olyan oktatási törvény született a pozsonyi parlamentben, amelyet el kell törölni, nem szabad egyezkedni a hatalommal – vélekedett.
Emlékeztetett: nem új dolog a magyar iskolák elleni küzdelem Szlovákiában. A pozsonyi törvényhozásban ugyanakkor nincs magyar érdekképviselet, és ezen változtatni kell, hiszen 1920 óta most először úgy néz ki, hogy nem tudják megvédeni az iskolákat, ha a törvény nem változik – mutatott rá. Hozzátette: nagy összefogásra van szükség, és ebben az MKP „csak egy eszköz”, hogy újra megállítsák az asszimilációs nyomást.
Berényi József közölte: felajánlotta az együttes indulást a választásokon a Most-Híd pártnak, és nem az MKP-n múlt, hogy ez nem valósult meg.