Nyilatkozat a magyar nemzetegyesítésről

A magyar nemzetegyesítés folyamata ma újabb fontos állomásához érkezett.

A Fidesz–KDNP – folytatva a 2010-ben megalapozott nemzetpolitikai fordulatot – az Európai Parlamentbe valódi „nemzeti csapattal” készül, helyet biztosítva az elszakított nemzetrészeknek.

2007-ben, Románia EU-csatlakozásakor mi Erdélyben az „Unió, Erdéllyel!” kampányjelszóval indultunk neki az európai útnak. 2009-től az Európai Parlamentben három EU-tagország magyar néppárti képviselői alkottak egy erős magyar küldöttséget, számszerűségünkben is példázva, hogy a magyar nemzet Európa középnemzetei között foglalja el a méltó helyét. A nemzeti érdekérvényesítés az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Tizenkét pontját megidéző jelmondatunkon is módosított: európai politizálásunk a „magyar unió az Európai Unióban” jelmondat értelmében valósult meg. Ez a folyamat teljesedik ki a Fidesz–KDNP ma bejelentett nemzeti listájával.

Örvendetes, hogy a Kárpát-medencei magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit – amelyeknek eleddig az idén tízéves Kárpát-Medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) adott keretet – immáron nem csupán erdélyi (romániai) és felvidéki (szlovákiai) magyar EP-képviselőkkel, hanem a szintén befutó helyeken szereplő kárpátaljai (Ukrajna) és vajdasági (Szerbia) testvéreinkkel tudjuk együtt képviselni.

A nemzeti önrendelkezés azt jelenti, hogy egy erős Európában egy erős Magyarországra, erős magyar nemzetre van szükségünk. Nemzetünk viszont akkor válik erőssé, hogyha elszakított részei is dönteni tudnak saját sorsukról, vagyis hogyha sikerül kivívnunk az erdélyi és a székelyföldi magyarság, valamint Vajdaság, Felvidék, Kárpátalja magyar közösségeinek különböző formájú autonómiáit.

Az autonómia élő és sikeres európai gyakorlat. Ez a célunk.

Budapest, 2014. április 10.