Semjén: a külhoni és az anyaországi hírek egyformán jelenjenek meg a közmédiában!

A külhoni magyarságról szóló tudósításoknak és az anyaországi híreknek egyformán meg kell jelenniük a közmédia híradásaiban – emelte ki a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, amikor fogadta a Kárpát-medencei médiaműhelyek találkozójának résztvevőit csütörtökön a Parlamentben.
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: a Sepsiszentgyörgyről, Kassáról vagy Beregszászról érkező híreknek pontosan ugyanúgy kell szerepelniük a híradásokban, mint annak, hogy mi történt Győrött vagy Pécsett. Ez kardinális kérdés, és nem lehet a határon túli ügyeket gettószerűen kezelni – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a külhoni magyar közmédia felszereltsége belátható időn belül nem fog különbözni az anyaországiétól. Az a média lehet sikeres, amelyik „az egész világ magyarságáról” jó minőségű tájékoztatást tud adni – hangsúlyozta.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese előadásában kitért arra is, hogy eddig mintegy 330 ezer állampolgársági kérelem érkezett, és közel 300 ezren már le is tették az állampolgársági esküt. Megjegyezte: csak a névváltoztatás közel félmillió aktát jelent az ügyintézés során.
Megerősítette, hogy tartható az a korábbi ígéret, miszerint a ciklus végére félmillió új magyar állampolgár lesz szavazati joggal. Azon véleményének is hangot adott, hogy mindenkinek annyi állampolgársága lehessen, ahány identitása van.
Kitért arra, hogy a mai globalizálódó világban megakadályozhatatlan a kettős állampolgárság, és ez a kérdés szerinte történelmileg eldőlt azzal, hogy nem lehet a határok közé szorítani az embereket.
A külhoniak voksolásának menetéről elmondta: mindenki kap majd egy levelet, amelyben megkérdezik, kívánja-e regisztrálni magát, és ha pozitív válasz érkezik, postafordultával megkapja a szavazócédulát, amelyet szintén postai úton kell visszajuttatnia.
Semjén Zsolt megerősítette, hogy a magyar kormány elsősorban azon szervezeteket tekinti szövetségesének, amelyek etnikai pártként definiálják magukat. Leszögezte: a magyar állam nem bonyolódik különböző szervezetek és személyek vitáiba, ha egy magyar közösség a bizalmát helyezi egy szervezetbe, azt elfogadják.
A Most-Híd szlovák-magyar párttal kapcsolatban, kérdésre válaszolva rámutatott: nagy veszélyt hordoznak magukban a vegyes pártok, mert egy ilyen tömörülésben először tagozat, majd csupán néhány képviselő lesz az adott kisebbség részéről. Azzal, hogy a párt nem etnikai magyar pártként definiálta önmagát, kilépett a Máért kötelekéből – jegyezte meg. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy az ilyen pártokkal ne akarnának kapcsolatot tartani, de ez más jellegű, mint az etnikai magyar tömörülések esetében.
Szintén kérdésre válaszolva, a Nyirő-újratemetéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a magyar kormány erre kegyeleti aktusként tekint. Mindenkinek joga van a szülőföldjén nyugodnia – szögezte le. Az vállalhatatlan, ha valaki a nyilas parlamentnek tagja volt, de ettől még az életmű komoly értéket képvisel. Nyirő életműve nagy jelentőségű, tiszta életmű, és irodalmi szempontból abban egyetlen antiszemita, vagy románellenes mondat nincs – mutatott rá.
Az egyik résztvevő azon felvetésére, hogy a temerini fiúk (egy szerb férfi bántalmazásáért súlyos börtönbüntetésre ítélt öt délvidéki magyar fiatal) ügye szerepel-e a szerb elnök közelgő magyarországi látogatásának napirendjén, azt mondta: tudomása szerint ez nem szerepel a hivatalos témák között, „de az informális beszélgetések más természetűek”. Hozzátette: vannak olyan ügyek, amelyeknek a hangzavar csak árt.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy Magyarország és Szerbia sorsközösségre van ítélve, és mind a szerbségnek, mind magyarságnak az az érdeke, hogy minél jobb legyen a viszony.
Szólt még arról, hogy a kulturális autonómia megvalósítása elindult, ezt értékelik, de vannak ügyek, amelyeket szóvá kell tenni. Semjén Zsolt a második világháború végén a délvidéki magyarok ellen elkövetett vérengzésekre utalva továbbra is szorgalmazta a szerb fél bocsánatkérését. „A szerb államnak fejet kell hajtania a délvidéki áldozatok előtt” – fogalmazott a kormányfő kereszténydemokrata helyettese.
Gazsó L. Ferenc, az MTVA tartalom-előállítási vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy egyenrangú, partneri viszonyt szeretnének kialakítani, és ennek szellemi-szakmai megalapozását a Kós Károly Kollégium – a közmédia külhoni magyarsággal foglalkozó tanácsadó testülete – jelenti. Kiemelte: követni kívánják azt az elvet, hogy az anyaországi és a külhoni magyarsággal kapcsolatos hírek egyformán megjelenjenek a híradásokban.
Forrás: MTI