Semjén Zsolt: az állampolgárság megadásával közjogilag is egyesülhet a nemzet

A határon túl élők számára biztosított magyar állampolgárság lehetővé teszi, hogy a nyelvében, kultúrájában és történelmében mindig is egységes magyar nemzet közjogi értelemben is egyesülhessen – mondta hétfői, a január 1-jén induló állampolgárság-igénylési eljárásról szóló parlamenti sajtótájékoztatóján Semjén Zsolt. A kereszténydemokrata politikus személyes véleményét újságírói kérdésre ismertetve azt mondta, a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot.

A miniszterelnök-helyettes történelmi tettnek nevezte a lépést. Hozzátette, a magyar identitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a kulturális identitás megőrzésén túl a közjogi egyesítés is megtörténjen. Leszögezte, hogy ez az állampolgárság útján lehetséges.

Felhívta a figyelmet, hogy az elfogadott törvény „nem ismer A vagy B kategóriájú magyar állampolgárságot. Egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van” – mondta.

Hozzátette, minden feltétel rendelkezésre áll, hogy minden magyar identitású ember még ebben a ciklusban megkaphassa az állampolgárságot, amelynek megadása ingyenes.

Elmondta, hogy az állampolgárság megszervezésnek részleteiről a www.allampolgarsag.gov.hu oldalon is lehet érdeklődni.

Felhívta arra is a figyelmet, hogy miközben határozottan érvényesítik a nemzeti érdekeket, „eközben soha olyan jó nem volt a körülöttünk lévő országokkal a viszonyunk, mint most”. Példaként említette, hogy kialakult egy szoros román-magyar együttműködés, Magyarország támogatja Románia schengeni övezethez való csatlakozását. Hozzátette, hogy jó a viszony Ukrajnával, Magyarország elkötelezett Szerbia uniós csatlakozásának támogatása mellett és lényegesen rendezettebbek a magyar-szlovák kapcsolatok, mint azok a Gyurcsány-kormány alatt voltak.

Arra a kérdésre, hogy nem számítanak-e lépésekre Szlovákiától az ügyben, illetve, hogy mi a teendő Ukrajna kapcsán, ahol nem fogadják el a kettős állampolgárságot, azt felelte, hogy a törvény mindenben megfelel az európai normáknak. Hangsúlyozta, Szlovákiával jó viszonyra törekszik Magyarország, de ebbe nem fér bele, hogy a nemzeti érdekeket alárendeljék a szlovák belpolitikának.

Leszögezte, hogy Magyarország semmilyen más országnak nem ad ki információt arról, hogy ki kapott magyar állampolgárságot. Megjegyezte, hogy a kárpátaljai szlovákoknak és románoknak is nagy számban van szlovák és román útlevelük.

Szerinte diszkriminatív lenne a külföldön élő magyarokkal szemben, ha attól tennék függővé az állampolgárság megadását, hogy ahhoz a különböző országok hogyan viszonyulnak.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta azt is, hogy a magyar állampolgárságot nem etnikai alapon kell igényelni, mert az diszkriminatív lenne. Példaként említette, hogy ha valaki brassói szász felmenőkkel rendelkezik, de kötődik a magyar kultúrához, a magyar nemzethez és valamilyen szinten beszéli a nyelvet, akkor ő ugyanúgy megkaphatja a magyar állampolgárságot, mint azok, akik önmagukat etnikai értelemben vallják magyarnak.

A sajtótájékoztatón résztvevő Wetzel Tamás miniszteri biztos hangsúlyozta, hogy nagyon nagy az érdeklődés a magyar állampolgárság iránt. Elmondta, hogy a kérelmeket 2.200 magyar anyakönyvi hivatalba, több mint 90 külképviseletre valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal megyeszékhelyeken lévő ügyfélszolgálati irodáiba lehet benyújtani.

Közölte, hogy az állampolgárság megszerzéséhez gyakorlatilag magyar nyelvtudásra illetve annak bizonyítására van szükség, hogy a kérelmező igazolni tudja, ő vagy a felmenői korábban magyar állampolgárok voltak. Emellett azt is vizsgálják, hogy a jelentkezők esetében nincsen-e valamilyen közbiztonsági kizáró tényező.

Semjén Zsolt kérdésre válaszolva azt a személyes véleményét hangoztatta, hogy a határon túli magyaroknak meg kell adni a szavazati jogot. Egyúttal hangsúlyozta, hogy január 1-jén az állampolgársági törvény lép életbe és egyelőre azt nem lehet tudni, hogy a parlament milyen választójogi törvényt alkot majd.

Leszögezte, hogy nem kormánytagként, hanem a KDNP elnökeként és magánemberként fejtette ki ezt a véleményét.

Azt mondta, hogy az egyéni körzetekben azok nyilvánvalóan nem tudnak szavazni, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímkártyával. A pártlisták szavazás kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a környező országok, például Horvátország, Románia és Szerbia mindenütt biztosítják a határon túli nemzetrészeiknek a szavazati jogot.

Szerinte egyetlen egy olyan érv sincs, amely alapján ne kellene megadni a szavazati jogot. Megemlítette, az ellenzők azt szokták felhozni érvként, hogy aki nem Magyarországon fizet adót, az ne itt szavazzon. Megjegyezte, hogy azoknak is megvan a szavazati joga, akik külföldön dolgoznak, vagy oda házasodtak, ezért ott élnek, ott fizetnek adót és mégis megmaradt a szavazati joguk.

A szociális és egészségügyi ellátásokról azt mondta, azok egyébként sem az állampolgársághoz kötődnek, mert azokra mindenki ott jogosult, ahol nyugdíj- és tb-járulékot fizet.

MTI, bnd bhi