Szent István ünnepe a Felvidéken

Szerző: | 2020.08.22., 21:09 | Kárpát-medence

Fotó: Felvidék.ma/Filep István

Augusztus 20-a az államalapító Szent István ünnepe. Magyarországon és az elcsatolt területeken egyaránt megemlékeznek első királyunknak a magyar állam megszilárdításáért folytatott tevékenységéről. Felvidék-szerte számos településen már a hétvégén emlékeztek  Szent István királyunkra és az államalapításra.

Feleden, Ajnácskőn és Sőregen is emlékeztek

Feleden harmadik alkalommal rendezték meg a Szent István-napi ünnepséget, Sőregen kopjafát állítottak a Dánoskő oldalában, míg Ajnácskőben ünnepi szentmisével, Szent István szobrának megkoszorúzásával és a Csemadok helyi alapszervezetének márciusban elmaradt évzárójával ünnepeltek augusztus 20-án. Ez utóbbin jártunk.

Augusztus 20-án este piknikkel egybekötött tűzijátékot tartottak az ajnácskői várban a Csemadok Ajnácskői Alapszervezetének tagjai, és a megemlékezés másnap a vár alatt is folytatódott. Előbb Juhász Attila péterfalai plébános a helyi templomban celebrált szentmisét Szent István király tiszteletére, majd a templom mellett négy éve felállított Szent István-szobor mellett folytatódott az ünnepség.

„Augusztus 20. az egyik legtöbb tartalommal bíró ünnepünk, amelyen az államalapítás mellett az új kenyeret is ünnepeljük” – emelte ki ünnepi beszédében Mikó Alexandra, a Csemadok helyi alapszervezetének elnöke. Meg is szegték az idei új kenyeret, amelyet már hagyományosan a Vetrák házaspár biztosít. A szép számú ünneplő a szobor megkoszorúzása és az új kenyér megkóstolása után vonult át a kultúrházba, ahol megtartották a márciusban elmaradt évzárót, majd egy különleges meglepetéssel kedveskedtek a Csemadok-tagoknak.

„Márciusban épp az évzáró napján tiltották be a tömegrendezvényeket, így az évzáró mellett a március 15-ére tervezett megemlékezésünket és a kassai Thália Színház tervezett Kaland c. előadását is le kellett mondanunk, s nagyon féltünk, hogy megismétli magát a történelem. De szerencsére most ez elmaradt” – mondja portálunknak az elnök asszony, aki évértékelőjében hosszasan sorolta a közösségépítő rendezvényeket, s még boldogabban hangsúlyozta, hogy egyre fiatalabb és ütőképesebb a helyi Csemadok tagsága.

Tavaly számos közösségerősítő rendezvényt tartottak, volt közös piknik, de kirándulás és számos előadásra, környékbeli (Rimaszombat, Fülek, Salgótarján) rendezvényre is eljutottak. Több mint húsz rendezvényre került sor a szervezésükben, eljutott Ajnácskőre a Csavar Színház, a komáromi Jókai Színház, a Teátrum Színházi Társulás, ahogy az Ifjú Szivek is, de nagy sikerrel zárult a Retró Bál, ahogy a tizenhatodik alkalommal megrendezett Váraljai Népművészeti Fesztivál is. Ez utóbbit a 2019 augusztus 30-án az első alkalommal megrendezett falunap keretében rendezték, amelyen a falu díszpolgárává avatták az itt született jeles színművészt, Eva Rysovát. Az idei terveik sem voltak szerényebbek, de a COVID-19 mindent átírt. Ennek ellenére már június negyedikén, a Nemzeti összetartozás napján meggyújtották az összetartozás tüzét, s az idén nem szeretnének elfeledkezni az aradi hősökről, ahogy az adventi kézműves-foglalkozásokról sem. „Vírus ide vagy oda, a Facebook-oldalunkon napi szinten tartottuk a kapcsolatot a tagjainkkal, s a COVID-19 sem akadályozhatott meg bennünket, hogy akár online is együtt ünnepeljünk” – tette hozzá Mikó, s mielőtt következett a meglepetés, egyperces néma felállással emlékeztek meg egyik lelkes tagjukról, a tavasszal tragikus körülmények között elhunyt Szó Krisztiánról.

S akkor jöjjön a meglepetés, amit Szamos Zsuzsa, a szervezet egykori sokéves elnöke vezetett fel. Nos, volt a hetvenes években egy nagyon sikeres vegyes kar, majd külön férfi és női kar Ajnácskőn. Ezek a rendszerváltás viharos, önsorsrontó éveiben megszűntek, majd az asszonykar a kilencvenes években megpróbált ismét összeállni, ami sikerült is, de ismét többéves csend következett. Most Bial Edina vezetésével előbb öt asszony állt ki a tagság elé, s fakadtak dalra, majd a közönség köreiből újabb hölgyek csatlakoztak az éneklőkhöz, s hogy a meglepetés még teljesebb legyen, A csitári hegyek alatt c. örökzöld kezdetén férfiak is felpattantak a székükről, s ők is csatlakoztak a dalolókhoz (harmonikán Hámor Martin kísért).

S nemcsak beszálltak, a Ha kimegyek a doberdói harctérre c. dalt már csak a férfiak énekelték, a meglepetés az Adj Uram Isten, derűsebb jövőt c. dal közös eléneklésével ért véget. Bizony, még most, amikor ezeket a sorokat írom, is bepárásodik a szemüvegem. Bial Edina kérdésünkre elmondta, jó két hónapot próbáltak a nagy visszatérésre, nagyon élvezetes próbaidőszakot töltöttek együtt, s reméli, lesz folytatása is. „Amikor megszólítottam embereket, sokan azzal utasítottak el, hogy nincs is hangjuk. Ez az este ennek az ellenkezőjét bizonyította” – mondta boldogan. A meghitt hangulatú délután szeretetvendégséggel ért véget. (Gönczi Ivor)

***

Szent István a magyar nemzet szimbóluma

Királyfiakarcsán a Petőfi Baráti Társulás szervezésében tartottak megemlékezést augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából a Szent István szobor előtt. A jelenlévőket Wurczell Zoltán polgármester köszöntötte, aki szeretettel invitálta a lakosokat az újonnan felújított kultúrházba.

Ezt követően, a történelmi visszatekintés során Nagy Iván, a Csallóközi Múzeum igazgatója elmondta, hogy Szent István a magyar nemzet szimbóluma, személye részese lett a magyar kultúrtörténetnek és számos település templomának védőszentje is. Érdekesség volt az a tény is, hogy a király idejében a várjobbágyok a király fiainak nevezték magukat, innen is eredhet a község nevében a Királyfia elnevezés.

A múzeum igazgatójának beszámolójából azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy Szent István egy közös nemzeti alakja a szétszóródott magyarságnak, személye része lett az irodalomnak és a zenének is. A szentté avatására 1083-ban került sor, amikor egy latin nyelvű, majd a 14. században magyarra fordított antifónával emlékeztek meg róla.

Szent István ünnepe Pozsony koronázótemplomában

Augusztus 20-án, csütörtökön hagyományosan a Pozsony-óvárosi Szent Márton-templomban szép számban emlékeztek meg államalapító szent királyunkról. Az ünnepi mise főcelebránsa Molnár Tamás atya, a pozsonyi magyar katolikus közösség lelkipásztora volt.

„Augusztus 20-a a magyar naptár szerint ünnep, mely ugyan nálunk nem munkaszüneti nap, mégis ünnepként éljük meg, éljük át évről évre. Nincs ez másképpen most sem, amikor is a magyar nemzeti összetartozás évében őseink nyelvén új kenyér, avagy Kisasszony havának 20. napján összegyűltünk, hogy közösen imádkozzunk, kérjük a Nagyboldogasszony, a Magyarok Nagyasszonya és Szent István király közbenjárását a szerető Istennél, hogy az összetartozás jegyében együtt ünnepeljünk“ – kezdte ünnepi homíliáját Tamás atya.

Az ünnep légköre jár át minket, ünneplőbe öltözik ma a lelkünk is. Emberi mivoltunkból adódóan éhezünk az ünnepre, mert ez hozzánk tartozik. Wass Albert ezt így foglalja szavakba egyik művében: „Megtanultam tisztelni az ünnepet. Az ünnep Isten ajándéka, mint a többi nap, s arra való, hogy hétköznapi mivoltunkból kivetkőzve tiszteljük önmagunkban az embert. (…) Az ünnep önmagunk fölemelése. Tiszta ünnepi ruhában és tiszta ünnepi gondolatokkal lehet csak ünnepelni, felülemelkedve a hétköznapokon és apró küzdelmeinken. Csak az ünneplőbe öltözött ünneplő ember tudja megérteni annak a kijelentésnek a nagyságát, hogy Isten az embert a saját képére teremtette – mondta el Tamás főcelebráns-lelkiatya.

„Senki se távozzék ma anélkül, hogy szívében több öröm, lelkesedés, jó elhatározás ne lenne. Vigyünk magunkkal otthonainkba, hozzátartozóinknak bőségesen, túlcsordulóan az ünnepből az előttünk álló időszakra is. A hit megtartó ereje, az összetartozás öröme, a szentek példája, becsületes életünk és munkánk, önazonosságunk kincsei segítsenek minket újból és újból az ünnepek tiszta forrásából meríteni, hogy Szent István királyhoz hasonlóan életünk Isten dicsőítésévé váljon, s még nehézségeinkben is mindig az örök dicsőség hozzánk szeretettel forduló Istenébe kapaszkodjunk, bátran, gyermeki bizalommal” – zárta sorait Molnár Tamás. (Zilizi Kristóf)

***

Szent István királyra emlékeztek Dunaszerdahelyen

A dunaszerdahelyi Szent István téren koszorúzási ünnepséggel emlékeztek meg Szent István királyról és a magyar állam megalapításról. A szép számban összegyűlt közönséget a város polgármestere, Hájos Zoltán köszöntötte.

Hangsúlyozta, hogy Szent István király olyan államférfi volt, aki hittel, elszántsággal és bátorsággal képes volt a vérségi alapon felépülő társadalmi rendet egy területi alapú rendszerré átszervezni, s nekünk, felvidéki magyaroknak is ezekre az alapelvekre kell építkeznünk.

Kifejtette, hogy csak lesz képes a felvidéki magyar közösség megmaradni, ha nem lesz megosztott.

A közösséget hétköznapi emberek sokasága alkotja, akiknek erőt kell meríteniük a hétköznapi küzdelmeikhez. Az embernek hittel kell végeznie a mindennapi munkáját nemcsak a maga, hanem a közössége gyarapodása érdekében.

„Legyünk elszántak a közösség érdekében és érjünk el politikai érdekképviseletet a szlovák parlamentben. Legyünk elszántak, mert csak egy úgy tudunk megmaradni, ha hittel, bátorsággal, és elszántsággal rendelkezünk, és nemzetünk nem lesz megosztott” – hangsúlyozta a polgármester.

Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos ünnepi köszöntőjében rámutatott, arra, hogy

Szent István király nemcsak egy ország alapjait rakta le, hanem annak a politikai közösségnek magvát is, amelyből a magyar nemzet a történelem viharai közepette kifejlődött és eggyé kovácsolódott, mialatt túlélte a szétszakítottságot és a 20. századot.

„A magyar nemzet életereje megingathatatlan alapokon áll, a magyarság megmaradt, mert a nemzet történelmi horizontja több mint ezer éves” – hangzott el.

Kifejtette, hogy a magyarság megmaradásának a kulcsa az egyéni és közösségi teljesítmények eredményének összességében rejlik. „Vigyáznunk kell arra, hogy ne mondjunk le önként a kincseinkről, amelyekért az őseink megküzdöttek, köztünk a magyar iskolákról” – emelte ki.

Hangsúlyozta, a magyar nemzet ereje abban van, hogy közös erővel sikerül fenntartania a magyar intézményrendszert, és megerősíteni a Kárpát-medencében diaszpórában élő magyar közösségeket.

A külhoni magyarság életereje pedig törhetetlen, telve van bizakodó lendülettel és megvalósítani kívánt tervekkel az identitás megtartása érdekében és a szülőföldön való boldogulás céljából is.

„Ha mi, magyarok határon innen és túl összefogunk, abból a szomszédainknak is előnyük származik. A magyarság nem gátja, hanem katalizátora nemzeteink együttműködésének. Szent István köztünk él, s amíg nemcsak az emlékét, hanem művét is megőrizzük, addig nemzetünk élni fog” – szögezte le végezetül. (Bölcskei Tímea)

Pin It on Pinterest

Share This