SZNT: Zsákutca a román alkotmány székely bírálata

Romániával való együttműködést vár a területi autonómiáért küzdő Székely Nemzeti Tanács Magyarországtól – mondta a szervezet elnöke, Izsák Balázs. A politikus szerint nyilvánvalóvá kell tenni, hogy a székely törekvés nem veszélyezteti Románia területét. Arról is beszélt, az egységes nemzet fogalmát tartalmazó román alkotmány önmagában nem akadályozná a területi autonómia kialakítását, a gondot az alaptörvény román értelmezése jelenti.

A székelység a területi autonómiát nem az ott élő románok ellen, hanem velük együtt akarja megvalósítani – mondta Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a Vasárnapi Újságnak adott interjújában. Hozzátette: a területi autonómia olyan plurális demokráciát is jelent, ahol az adott területen élő minden ember egyformán részt vesz a közéletben, illetve egyformán részesül az autonómia minden előnyéből. Székelyföld majdani regionális parlamentjében jelen lesznek a Székelyföldön élő román emberek is – tette hozzá.

A politikus szerint Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, és jövője csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt képzelhető el, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként. A műsorban elhangzott, a tervezett autonómia területe 13 500 négyzetkilométer, ahol nagyjából 800 ezer ember él, 75 százalékuk székely magyar, a többi nagyrészt román.

Azzal kapcsolatban, hogy a román kormányzatok az alkotmány első cikkelyének egységes nemzetállamról szóló kitételére hivatkozva visszautasítják a székely autonómiát, Izsák Balázs azt mondta, ez az alaptörvény olyan hallgatólagos értelmezésén alapul, ami nem elfogadható. Az egységes, oszthatatlan nemzetállam fogalma ugyanis nem mondhat ellen a negyedik cikkelyben megfogalmazott diszkriminációmentesség elvének. Ez azt jelenti, hogy a székelyek, akik román állampolgárok, jogosultak arra, hogy legyen olyan közképviseleti szervük, amelyen keresztül pont úgy gyakorolhatják, az önrendelkezés, a népfelség elve alapján, a szuverenitást, mint a román állampolgárok közösségének többségi tagjai – fogalmazott a politikus. Izsák Balázs hangsúlyozta, nem az alkotmány első cikkelyének megváltoztatását kell tehát kérni – ami zsákutca –, hanem az alaptörvény megfelelő értelmezését kell elérni.

A politikus szerint Székelyföldnek minden adottsága megvan a területi autonómiához, annak elérése reális cél, amely azonban csak helyi, magyarországi és nemzetközi összefogással valósítható meg. Izsák Balázs elmondta, a Székely Nemzeti Tanács elsősorban a székelyekre, az érintett közösségre számít, de számít az európai autonóm régiókra és az anyaországra is, amelynek a támogatása rendkívül fontos. Nem arról van szó, hogy nyomásgyakorlásra van szükség, hanem a bizalmat megteremtő kapcsolatok kiépítéséről, az ezt szolgáló intézkedések meghozataláról, nemzetközi együttműködésről. Olyan lépéseket kell megtenni, amelyek Románia számára is nyilvánvalóvá teszik, hogy az autonómia nem jelent veszélyt a területére – tette hozzá a Kossuth Rádió műsorában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.