Tusványos: terítéken a határon túli magyarság helyzete

A határon túli magyarok helyzetéről, az EU és a magyarság jövőjéről szóltak előadások pénteken Tusnádfürdőn a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos).

Bocskor Andrea

A határon túli magyar vezetők hagyományos fórumán Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője elmondta: Oroszország arra hivatkozva támadta meg Ukrajnát, hogy az ott élő oroszokat akarja megmenteni, ez pedig az egész kisebbségi jogvédelmet hitelteleníti. Alapvető érdeknek nevezte, hogy a háború mielőbb befejeződjön. Úgy vélte, hogy az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy arányban fognak visszatérni szülőföldjükre.

Potápi Árpád János

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára úgy vélte: nem volt még egy ilyen sikeres 12 éves időszak Magyarország utóbbi százéves történetében, mint ami most zárult. A külső körülmények miatt azonban a következő évben az is siker lesz, ha meg tudják őrizni az elért eredményeket.

Szilágyi Péter

A magyar kormány diaszpórát célzó programjairól külön beszélgetés szólt a Tusványoson. Ezen Szilágyi Péter helyettes államtitkár elmondta: Magyarország az éves költségvetése egy-másfél százalékát fordítja nemzetpolitikára. Ennek az összegnek csupán egy százaléka jut a diaszpórának, de mégis jól látható eredményeket lehetett elérni.

Semjén Zsolt

Egy Európa jövőjét taglaló beszélgetésen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy vélekedett, hogy a kereszténység megkerülhetetlen építőköve az európai civilizációnak, csakúgy, mint a görög kultúra, a római jog, a zsidó etika és teológia vagy a germán államszervezés, de ezekből az építőkövekből éppen a kereszténység építette fel az európai civilizáció “katedrálisát”.
    
Úgy vélte: nem lesz sikeres az a nyugati törekvés, hogy a vallást “szabadidős magántevékenységgé” formálja, mert amíg ember lesz, addig a vallásra való nyitottság mindig meglesz.

Varga Judit

Egy másik beszélgetésen Varga Judit igazságügyi miniszter arról beszélt, hogy az ukrajnai háború és az energiaválság által kialakuló recessziós hangulat lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló vita a valós problémák felé kanyarodjon.
   
 “Amikor háborúról és békéről vagy arról beszélünk, hogy van-e fűtés vagy nincs, akkor meglehet: lesz lehetőség leülni a tárgyalóasztalhoz” – fogalmazott a miniszter. Megjegyezte: amikor Magyarország sarkos véleményt fogalmaz meg az EU jövőjéről, akkor ebben az aggodalom tükröződik, és az “érted haragszom, nem ellened” elv érvényesül. Kijelentette: ha szétesne az egész EU-s intézményrendszer, az utolsó gerendát a magyarok fogják tartani.

Csák János    

A Magyar jövő 2030 címmel megrendezett pódiumbeszélgetésen Csák János kulturális és innovációs miniszter úgy értékelte: a Kárpát-medence annyi tehetséget termel, amennyit nem bír felhasználni. A “jövőügyi tárca” feladata ennek a potenciálnak az energiává alakítása, a tehetséggondozás. “A magyar állam feladata az, hogy lásson meg ideákat, lásson meg bajnokokat, és álljon mögéjük” – közölte a miniszter.

Nyitókép: Facebook

MTI