XIV. századi freskókat tártak fel a felvidéki Hárskúton

Szerző: | 2020.07.29., 12:11 | Kárpát-medence

A magyar kormány finanszírozásában, a Rómer Flóris Terv keretében egy kiterjedt krisztológiai ciklus falképeit sikerült feltárni és restaurálni a hárskúti katolikus templomban.

Ez év tavaszán a magyar kormány által finanszírozott Rómer Flóris Terv keretében lefolytatott festőrestaurátori kutatás szenzációs eredményekkel járt a Kassától nyugatra fekvő, Gömör megyei Hárskút római katolikus templomában: Peter Koreň vezetésével egy kiterjedt krisztológiai ciklus falképeit sikerült feltárni és restaurálni. A templomot a 18–19. században többször is átépítették, de az épület megőrizte néhány középkori részletét, például hosszháza befalazott tölcsérbélletes ablakait.

A most feltárt és helyreállított freskókról ez idáig csupán Myskovszky Viktor 1877-ben készült ceruzarajza, továbbá 1882-es akvarellmásolata alapján alkothattunk képet, amelyek mellékleteiben a szerző előbb a 13., majd a 14. századra datálta az emléket.

Okleveles forrás igazolja, hogy Hárskút 1364-től a Bebek család birtokában volt, a templom freskóit pedig minden bizonnyal az ezt követő periódusban festhették.

A krisztológiai jelenetsor két regiszterben jelenik meg, a felső sávban Krisztus gyermekségével, az alsóban szenvedéstörténetével. Előbbi képsorból egy nagyszabású Királyok imádása került elő. Emellett bizonyossá vált, hogy az a jelenet, amelyet Myskovszky akvarellje nyomán a leprás beteg Szent Erzsébet általi fürdetésének hihettünk, valójában Krisztus fürdetéseként azonosítandó. A Passió-ciklusnak eleddig három jelenete látott napvilágot.

Az Utolsó vacsorán Krisztus és Evangélista Szent János mellett egyértelműen identifikálható Szent Péter és Szent Tamás alakja. Az Olajfák hegyéről a három alvó apostol: Szent Péter, Evangélista Szent János és idősebb Szent Jakab, míg a Krisztus Pilátus előtt jelenetéről a római helytartó fejfedős figurája került elő. A Myskovszky készítette dokumentumon Krisztus és a vérfolyásos asszony történetének ábrázolása is helyet kapott, amelynek feltárására azonban még várnunk kell. További képek a feltárt és restaurált freskókról megtekinthetők a Teleki László Alapítvány honlapján.

A kormány 2015-ben indította útjára a Rómer Flóris Tervet, hogy hozzájáruljon a külhoni magyar vonatkozású épített kulturális örökség értékeinek feltárásához, megóvásához, kutatásához, dokumentálásához és megismertetéséhez. A terv mindemellett segíti az emlékek méltó állapotban tartását, helyreállítását, konzerválását és restaurálását is. A Rómer Flóris Terv megvalósításáért a Teleki László Alapítvány felel.

Pin It on Pinterest

Share This