A 100 éve született Habsburg Ottó emlékére rendeztek konferenciát és kiállítást

100 éve született Habsburg Ottó politikus, az európai egység híve emlékére szervezett tudományos konferenciát pénteken a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, ahol kiállítás is nyílt a politikussal összefüggő forrásdokumentumokból és archív fotókból.
A konferencián hat történész és levéltáros értekezett a Habsburg családról, a korszakról, amelyben Habsburg Ottó (1912-2011) élt. Beszédet mondott Habsburg Ottó európai politikai munkásságáról fia, Habsburg György.
Mint Ólmosi Zoltán főlevéltáros az MTI-nek elmondta, a tanácskozás alapkoncepciója az volt, hogy a Habsburg család 20. századi történetével, azon belül is a család magyar ágával foglalkozzanak.
Kitért arra, hogy Habsburg Ottó életéről csak áttételes levéltári anyag áll rendelkezésre. Ezekből azonban kiderül például, hogy Habsburg Ottó korábban igazolást kért a magyar hatóságoktól arról, hogy ő magyar állampolgár. Előkerült levéltári iratok szerint 1989-ben vita volt a külügy- és a belügyminisztérium között erről. 1990 májusában Antall József miniszterelnök politikai döntése nyomán gyorsan megkapta az állampolgárságot, a kisgazdák pedig magyar köztársasági elnöknek akarták. Habsburg Ottó kiegyenlítő szerepét igazolja, hogy lebeszélte a legitimistákat, hogy tárgyaljanak vele – magyarázta Ólmosi Zoltán.
Ormos Mária történész, akadémikus szerint „kevesen éltek át annyi vihart a földtekén, mint Habsburg Ottó, és keveseknek volt olyan kalandos és egyúttal hosszú, jól végződő életútja, mint neki.” Apja, IV. Károly halála után élt Spanyolországban, Belgiumban, Párizsban és az Egyesült Államokban, majd ismét Franciaországban, hogy végül Bajorországban telepedjen le. Saját tapasztalatai alapján az európai egység gondolatának rendíthetetlen híve és minden diktatúra ellenfele lett – fogalmazott az akadémikus az MTI-nek.
A II. világháború után, 1948-ban a nyugati és a keleti, szovjetek megszállta területek között a szembenállás visszafordíthatatlanná vált. Habsburg Ottó, felismerve a helyzetet, ekkoriban lett a páneurópai eszme egyre ismertebb képviselője és a páneurópai mozgalom keretében mind rangosabb pozíciókhoz jutott. Nyilvánvalóvá vált, hogy Nyugat és Kelet között az átjárót akkor Ausztria jelentette. Habsburg Ottó az uralkodásról lemondó nyilatkozatot tett, ezzel oldotta fel a rá vonatkozó belépési tilalmat Ausztriába, és ezzel lehetővé vált, hogy Ausztriában és a térség más részén politikusként léphessen fel – mutatott rá a történész.
Magyarországra csak 1988-ban látogatott el először. Az Európai Parlament tagjaként az általános demokratikus és humánus elvek mellett rendszeresen képviselte a magyar érdekeket. Habsburg Ottó hosszú, kalandos életútján uralkodói jelvények nélkül jelentős befolyásra tett szert egész Európában – összegezte Ormos Mária.
A Habsburg Ottóról szóló kiállítás 130 tételből, forrásdokumentumokból – benne 140 levéllel – és archív fotókból áll. Bemutatják Kiss M. Jenőnek, a szolnoki Hagyományőrző Klub vezetőjének gyűjteményét: Habsburg Ottóval összefüggő tárgyakat, plakátokat és egy 20 aranykoronás pénzérmét is – tette hozzá Ólmosi Zoltán.
A tárlat egy évig lesz látható a levéltárban.
Forrás: MTI