A bevándorlás mérsékli, de nem ellensúlyozza a problémát
Magyarországon 261 ezerrel kevesebben élnek, mint tíz évvel ezelőtt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön nyilvánosságra hozott, a 2011-es népszámlálást összesítő adataiból.
A népszámlálási adatokból többek között az is kiderül, hogy az anyaországban egyre többen laknak egyedül, a házasság nem divat, viszont egyre jobban szeretik a magányt. Érdekesség, hogy az elmúlt tíz évben többen telepedtek le Magyarországon, mint ahányan elhagyták az országot. Tehát a lélekszám csökkenését a társadalom elöregedése és a születések visszaesése okozza. A szomszédos országokból kevesebb magyar települ át Magyarországra mint korábban, helyettük bőven mennek viszont az oroszok, kínaiak, arabok és a vietnámiak. Bár a népességszám esik, Közép-Magyarországon így is három százalékkal többen éltek 2011-ben, mint tíz évvel korábban, azaz Budapest és környéke egyre sűrűbben lakott. Pest és Győr-Moson-Sopron megye kivételével az egész vidéki magyarország népessége csökken, a legritkábban lakott Somogy megye (52 ember/négyzetkilométer).
A férfiak dúskálnak a nőkben
Egyre több embert kell eltartani. Száz fiatalra (15-39 évesek) 61 ember jut, többségük idős. 2011-ben 250 ezerrel volt kevesebb gyerekkorú, mint 2001-ben, a csökkenés leginkább az általános iskolás korúak között látszik. Érdekesség, hogy míg a 70–79 évesek 21 ezerrel kevesebben, addig a 80 év fölöttiek 120 ezerrel többen vannak, mint tíz éve.
Több fiú születik, mégis több a nő. Ennek az a magyarázata, hogy a férfiak korábban halnak meg, a nemek aránya a 43. életévnél egyenlítődik ki az azonos évjáratúak között, utána pedig a nők kerülnek fölénybe. 2011-ben ezer férfira 1106 nő jutott, de hiába válogathatnak a férfiak több nő közül, mégis kevesebb a házasság, egyre több a papír nélküli együttélés, egyre több a szingli nő és az agglegény. 2011-ben a 30 év alatti férfiak 95 százaléka nőtlen volt, a 30 alatti nőknek pedig 88 százaléka hajadon.
A családok fele nem vállal gyereket
A családban élő gyermekek száma csökkent. A legnagyobb csoportot, 25 százalékot még mindig az egygyermekesek adják, számuk megközelítette a 969 ezret. A gyermek nélküli családok száma és aránya kétszer ennyi. Csak minden hatodik családban neveltek két gyermeket, számuk nem érte el a 600 ezret. A nagycsaládosnak számító három- vagy annál több gyermekesek hányada együttesen 6 százalék volt.
Budapesten és a nagyobb városokban az egy gyermeket nevelők aránya magasabb az országos átlagnál, a kisebb városokban és a községekben pedig gyakrabban vállalnak egynél több gyermeket. A családban élő gyermekek 73 százaléka eltartott, számuk 2011-ben megközelítette a 2 millió 107 ezret. A többi 936 ezer gyermek foglalkoztatott, munkanélküli vagy inaktív kereső volt.
Magányosan élő magyarból egyre több van
2011-ben a lakosság 98 százaléka magánháztartásban élt, közel 235 ezren intézetben, például kollégiumban vagy börtönben. A fedél nélküli hajléktalanok száma 5600 volt. A háztartások száma évtizedről évtizedre jelentősen emelkedett, 2011-ben meghaladta a 4,1 milliót, ugyanakkor a háztartásban élők száma csökken, azaz egyre kevesebben laknak egyre több háztartásban.
Csökkent a párkapcsolaton alapuló háztartások száma, de nőtt az egyedülálló vagy rokon-nem rokon lakótársaké. 1970-ben a háztartások egyötöde volt család nélküli, az elmúlt tíz évben pedig 35 százalékra nőtt az arányuk. A 2001. évi népszámlálásig mindig a kétszemélyes háztartások aránya volt a legmagasabb, 2011-ben azonban már egytagú háztartásból volt a legtöbb, a rekorder Budapest 41 százalékkal.
A nemek aránya ugyan valamelyest közelített egymáshoz, de az egyedülállók között továbbra is jóval több a nő, mint a férfi, 2011-ben 809 ezer nő, és 508 ezer férfi élt egyedül.
Egyre több szoba és egyre nagyobb élettér kell
A 2011-es népszámláláskor a lakások és lakott üdülők együttes száma, azaz a lakásállomány közel 4,4 millió volt, ami nyolc százalékkal több, mint az előző idején. A fővárosban, a megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban volt a legdinamikusabb növekedés, meghaladta a 10 százalékot. A többi városban az országos átlagnak megfelelően 8 százalékkal építettek több lakást, a községekben viszont még az 5 százalékot sem érte el a bővülés.
Az elmúlt tíz évben viszont a lakások összetétele a többszobás házak felé tolódott el. 2011-ben a lakott lakások 9,1 százaléka egyszobás, 37 százaléka kétszobás, 33 százaléka háromszobás és 21 százaléka négy- és annál több szobás volt. A lakott lakások átlagos alapterülete 78 négyzetméter volt, hárommal több, mint a 2001. évi népszámláláskor. Kiugró a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületű lakások arányának növekedése, ma már minden negyedik lakás ebbe a kategóriába tartozik. Eközben egyre több az üresen álló ház Magyarországon. 2011-ben a lakásállomány 11 százaléka tartozott a nem lakott, vagyis a más célra használt, idényszerűen lakott, illetve üresen álló lakások körébe. A KSH szerint ez a népesség fogyására, a munkalehetőség hiánya miatt a falvak elhagyására vezethető vissza.
Nemzeti kisebbségek
A tíz évvel ezelőttihez képest 153,4 százalékkal nőtt a cigányok aránya, összesen 315 583 ember vallotta magát cigánynak első- vagy másodsorban.
Német nemzetiségűnek 185696-an vallották magukat, románnak 35 641-en, szlováknak 35 208-an. A migráns csoportok közül a legnagyobb az oroszok aránya, ők 13 337-en vannak, ami 242 százaléka a 10 évvel ezelőtti adatnak, kínaiak pedig 6770-en élnek Magyarországon, ami 232,2 százaléka a tíz évvel ezelőttinek.
Vallás
Tíz év alatt 10-ről 27 százalékra nőtt a vallási kérdésre nem válaszolók aránya. A válaszadók 53,5 százaléka, azaz 3 millió 871 ezer 881 fő vallotta magát katolikusnak (ebből 3 millió 691 ezer 347-en római, 179 176-an görögkatolikusok), 15,9 százalékuk, azaz 1 millió 153 ezer 442 fő reformátusnak, 3 százalékuk, azaz 214 965 fő pedig evangélikusnak. Az ortodox keresztények 13 710-en, az izraeliták pedig 10 965-en voltak Magyarországon a 2011-es adatok szerint.
Több a diplomás nő mint a férfi
Iskolázottabbak lettek az emberek, férfiak és nők között egyaránt több az egyetemi-főiskolai diplomával rendelkező. Megfordult viszont a trend a diplomások arányát illetően: most először fordult elő, hogy a nőknek magasabb arányban (18 százalék) van diplomájuk, mint a férfiaknak (15,8 százalék)