A holokauszt áldozataira emlékeztek az Élet menetén

Jane Haining embermentőre Skócia, Magyarország és az egész világ egyaránt büszke lehet – mondta David Mundell, a brit kormány Skóciáért felelős minisztere a holokauszt áldozataira emlékező Élet menetén vasárnap este Budapesten.

A rendezvényen, amelyen az idén a budapesti skót misszió internátusának mártír sorsú vezetőjére emlékeznek, David Mundell úgy fogalmazott: Jane Haining a „tisztesség, a tolerancia és az egyenlőség példaképe” volt diákjai, köztük sok elárvult zsidó lány számára.

Ezek az értékek vezérelték akkor is, amikor határozottan megtagadta, hogy magukra hagyja tanítványait a második világháborúban – mondta, idézve az embermentőt, aki szerint „ha ezeknek a gyermekeknek a napsütésben szükségük volt” rá, „akkor a sötétség óráiban még inkább!”.

Szólt arról, hogy a dél-skóciai tanárnő 1932-ben érkezett Budapestre, hogy a református egyház skót missziójának internátusát vezesse. Diákjait Magyarország 1944-es német megszállását követően sem hagyta magukra. A hatóságok azonban „nem tűrték segítőkészségét és elkötelezettségét”. A Gestapo letartóztatta és az auschwitzi munkatáborba hurcolta kényszermunkára, ahol két hónap múlva meghalt.

David Mundell szerint a legtöbbet az árulja el Jane Hainingről, hogy munkatársainak az auschwitzi táborból küldött utolsó levelében panaszkodás helyett arról érdeklődött, mennyi lisztje és tojása maradt az iskolának.

„Tegyünk együtt azért, hogy a jövőben is megőrizzük e rendkívüli skót hősnő emlékét, aki Magyarországot választotta otthonául. Adjuk tovább történetét és kövessük a példáját, hogy ilyen gonoszság még egyszer ne üthesse fel a fejét” – kérte a brit miniszter.

Gordon Gábor, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumának elnöke arról beszélt: Jane Haining és munkatársa, Prém Margit a skót misszió Vörösmarty utcai iskolájának igazgatója az iskola épületében öt gyermeket, öt anyát, három nőt és négy férfit bújtatott, akik mindannyian túlélték a háborút. Nekik és a hozzájuk hasonló igaz embereknek köszönhető, hogy ma itt állhatunk és emlékezhetünk – mondta.

Kitért arra: az embermentők sajnos jóval kevesebben voltak, mint az elkövetők vagy a közömbös szemlélők, de éppen emiatt sokkal jelentősebb az, amit tettek.

Hozzátette: az Élet Menete Alapítvány „azért is dolgozik, hogy a mai társadalmakban minél több ilyen hős nevelkedjen, hiszen még mindig nagyon sok a világban a borzalom, a gyűlölködés és a bűnbakkeresés, pedig ezért egyszer már nagyon nagy árat fizettünk”.

A brit nagykövet is felszólalt

Iain Lindsay, az Egyesült Királyság budapesti nagykövete köszöntőjében felidézte, a 2018-as Élet menetén vetette fel Gordon Gábornak, hogy az idei rendezvényt szenteljék Jane Haining emlékének. A nagykövet megköszönte az alapítvány nyitottságát ötletére és a több hónapos kitartó munkát és együttműködést, amelynek eredményeként együtt emlékezhetnek a skót hősnőre.

Az emlékséta résztvevői a sófár és a skót duda hangjára indultak el a budapesti Március 15. térről, és a Jane Haining, majd az id. Antall József rakparton vonultak a Cipők a Duna-parton emlékműhöz. A menetet holokauszt-túlélők vezették.

Az emlékműnél Keleti Ágnes holokauszt-túlélő, ötszörös olimpiai bajnok tornász, David Mundell és Kardos Péter főrabbi közösen gyújtották meg az óriás fáklyát az áldozatok emlékére. A megemlékezés a főrabbi gyászimájával ért véget.

Az idén tizenhetedik alkalommal megrendezett menet célja, hogy a résztvevők felekezeti és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül együtt róhassák le kegyeletüket a holokauszt áldozatainak emléke előtt, és tegyenek hitet a társadalmi szolidaritás és a demokratikus politikai kultúra mellett.

Takács Szabolcs: Zsidó honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar történelemben

A pusztán zsidóságuk miatt meggyilkolt magyar honfitársaink tragédiája az egyik legsúlyosabb teher a magyar nemzet történelmében, amelyet nem szabad elfelejteni – mondta a Miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára az Élet menete rendezvényen az MTI-nek vasárnap.

Takács Szabolcs a holokauszt áldozataira emlékező séta egyik céljának nevezte a társadalmi tudatosság növelését. Ami a második világháborúban Magyarországon és Európa-szerte történt, arra nincs semmilyen mentség és az soha többet nem fordulhat elő – hangsúlyozta.

„A náci megszállók és a velük kollaboráló hazaárulók által meggyilkolt zsidó honfitársaink sorsa arra emlékezet minket, hogy nincs semmilyen megalkuvás a nemzet egységének megőrzésében és a gyűlölet elutasításában” – fogalmazott. A 20. század borzalmai után már nincs helye semmilyen ártalmatlan zsidózásnak sem a közbeszédben, sem a politikai beszédben.

„Közös felelősségünk van abban, hogy a jelen generációk és az utódaink, tanulva a múlt hibáiból és őszintén szembenézve a mögöttünk hagyott problémákkal és torzulásokkal, egy tudatos és felelős döntést tudjanak hozni a jövőt illetően” – hangsúlyozta az államtitkár, rámutatva: ehhez nem csak egy közös megemlékezésre, hanem egy autentikus történelemszemléletre is szükség van.

Takács Szabolcs örömét fejezte ki, hogy ma Közép-Kelet-Európában az antiszemitizmus súlya fokozatosan csökken. Ezzel párhuzamosan azonban Európa nyugati felén felütötte a fejét egy újfajta antiszemitizmus, amely az európai zsidó-keresztény identitást fenyegeti – hívta fel a figyelmet. Emlékeznünk kell, ugyanakkor fel kell hívni a jelen generációk figyelmét is arra, hogy mi történik, ha az identitásunk veszélybe kerül, ha a gyűlölet veszi át a terepet – fűzte hozzá.

Az államtitkár felidézte: a holokauszt magyar áldozatainak emléknapját az első Orbán-kormány vezette be 2000-ben. A kabinet azóta is tudatos, megalkuvást nem ismerő zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmus minden formája ellen – mondta.