Békemenet Magyarországért

Hivatalos források szerint mintegy négyszázezren vettek részt múlt szombaton délután Budapesten a magyar kormányt támogatni hivatott, Békemenet Magyarországért néven meghirdetett demonstráción. A kormány mellett demonstrálók előzőleg azt írták: szeretnék bemutatni, hogy nem kívánnak mást, „csak békében, egyetértésben, a demokrácia keretei között, másokat tisztelve szabadon élni”.

A többek között Bayer Zsolt közíró, Bencsik András főszerkesztő, Bencsik Gábor történész és Széles Gábor nagyvállalkozó által szervezett tüntetésen, amelyhez a Civil Összefogás Fórum is csatlakozott, a Himnusz eléneklése után a résztvevők a Hősök teréről a Kossuth Lajos térre vonultak. A tömeg élén haladó szervezők egy kifeszített molinót tartottak, amelyre magyarul és angolul azt írták: „Nem leszünk gyarmat”.

Az emberek nemzetiszínű zászlókat, fáklyákat és transzparenseket vittek. „Orbán, veled vagyunk!”, „Magyarország nem gyarmat”, „Ők értünk, mi értük”, „Rabok legyünk vagy szabadok?!”, „Hajrá, Orbán Viktor!”, illetve „Összefogtunk, véghezvisszük!” – állt a táblákon. A magasba tartott helységnévtáblák tanúsága szerint érkeztek résztvevők Erdélyből, a Felvidékről és Vajdaságból is.

Amikor a menet elérte a Parlament főbejárata előtti teret, a már ott korábban összegyűlt több ezer, főként idősebb ember tapssal köszöntötte az érkezőket. A demonstráció a Szózat eléneklésével ért véget.

A rendezvényen politikus nem mondott beszédet, a magyar és nemzetközi reakciókból ítélve a Békemenet mégis hatásosnak bizonyult, Magyarországgal foglalkozott a világsajtó.

A londoni Financial Times szerkesztőségi cikkében írta: erőteljes jelzés, hogy az Európai Parlamentben (EP) szóba került annak az uniós törvényi cikkelynek az alkalmazása, amelynek alapján felfüggeszthető lenne Magyarország szavazati joga az EU-ban, és „Orbán Viktor Fidesz-kormányának erre oda kellene figyelnie”. A gazdasági napilap szerint a magyar szavazati jog felfüggesztésének csekélyek az esélyei, sőt egy ilyen intézkedés még akár vissza is üthet. A cikk szerint azonban ha az EU válaszlépései kimerülnek a jogi lépések kilátásba helyezésével, akkor Magyarország veszélyes precedenst teremt, az új alkotmányos berendezkedés ugyanis „Budapest minden tiltakozása ellenére” súlyos mértékben gyengíti a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.

A Le Figaro című francia konzervatív lap szerint az Orbán Viktort támogató békemenet szervezőinek célja az volt, hogy megértessék: Magyarország nem fog engedni Brüsszelnek.

A baloldali Libération helyszíni tudósítása szerint a szombati tüntetés célja annak bizonyítása volt, hogy a jobboldal még mindig képes tömegeket vinni az utcára, és hogy Orbánnak még mindig nagy a támogatottsága, miközben kormányát hetek óta bírálja az Európai Unió és az Egyesült Államok.

Az Uwazam Rze konzervatív lengyel napilap Magyarország leminősítésének okát elemezve arról írt: Magyarország besorolásának radikális csökkentése nemcsak gazdasági tényezőkön alapul, „legalább azonos mértékben fejezi ki a pénzügyi és politikai intézményeknek az ország jelen vezetősége iránt érzett ellenszenvét”. Az írás szerint az EU hátrányos megkülönböztetésben részesíti elődeihez képest a magyar kormányt.

Orbán Viktor kormányfő kedden a Facebookon közzétett videoüzenetben mondott köszönetet a megmozdulás résztvevőinek. Kifejtette, azért vállalkozott a felvételre, mert szombaton olyasmi történt, amire „emberemlékezet óta nem volt példa”. „Én személyesen részt vehettem (…) a rendszerváltás minden nagy tömegmegmozdulásában. Sokan voltunk ott is, a legtöbben talán az 1956-os forradalom áldozatainak újratemetésén gyűltünk össze. Lehettünk úgy 200 ezren” – idézte fel, majd hangsúlyozta: most szombaton „legalább kétszer ennyien, de talán még annál is többen voltunk”, ami óriási kiállás Magyarország mellett.

Orbán Viktor köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a megmozduláson, „aki kiállt Magyarország mellett, és aki bátorítást, biztatást adott a számunkra és nekem személy szerint is, hogy a következő hetekben jól végezhessük a munkánkat, és eredményesen tárgyalhassunk az Európai Unióval és más nemzetközi szervezetekkel is”.

(hk/MTI)

Kárpátalja