Hungarikumklubok az értékek védelmében

A hungarikumklubok segítségével olyan közösség jön létre, mely segíti a nemzet felemelkedését – mondta Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikumbizottság tagja szombaton a Lakiteleki Népfőiskolán. Ahol a Kárpát-medence 37 településéről érkezett küldöttek megalakították a hungarikumklubok mozgalmát. Kárpátalját a találkozón Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület (KNE) elnöke és Szallár Sándor, a KNE Önkormányzati Szakcsoportjának a vezetője képviselte.

„Nemcsak a helyi értékek védelmét szervezi a helyi közösség, hanem bekapcsolódik abba az áramkörbe, mely egy határokon átívelő mozgalom, mely minden magyar értéket megtart és megőriz” – hangsúlyozta Lezsák Sándor a hungarikumklubok képviselőinek országos találkozóján. A találkozón a küldöttek megalakították a hungarikumklubok mozgalmát, majd egy nyilatkozatot fogadtak el.

Horváth Zsolt fideszes országgyűlési képviselő elmondta, hogy három elvet vettek figyelembe a magyar nemzeti értékekre és hungarikumokra vonatkozó szabályozás tavalyi elfogadásakor: az első, hogy legyen alulról jövő kezdeményezés, a második pedig, hogy legyen minél kevésbé bürokratikus. A harmadik elv szerint Magyarország csak olyan törvényt hozhat, mely csak a határain belül hatályos, amivel azt szerették volna elérni, hogy „nacionalista mozgalmak ne tűzzék a zászlajukra”.

Az országos találkozó résztvevői által elfogadott nyilatkozat szerint „a magyar nemzeti értékek átörökítendő és megőrzendő értékek, az összetartozás, az egység és a nemzeti tudat erősítését szolgálják”. Fontosnak tartják, hogy a helyi, megyei értékek kiválasztása széles körű társadalmi együttműködés keretében valósulhasson meg. A közösség tagjai gyakorlati munkát vállalnak, és személyes példát mutatnak a nemzeti értékek összegyűjtésében, dokumentálásában. Többek között azt is vállalták, hogy arra ösztönzik a helyi közösségek tagjait: csatlakozzanak a Kárpát-medencei hungarikummozgalomhoz, továbbá céltudatos együttműködést alakítsanak ki a települési, megyei önkormányzatok képviselőivel, az ezen a területen tevékenykedő civil szervezetekkel.

Az Országgyűlés 2012-ben fogadta el A magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló XXX. törvényt, majd megalakult a Hungarikumbizottság.

A hungarikumok körébe tartoznak tárgyak, szellemi alkotások, kulturális javak, jelképek, valamint a magyar nemzettudatot megtestesítő alkotások nemcsak Magyarországról, hanem a Kárpát-medencéből, sőt a világ minden tájáról.

A hungarikumokat először helyben, majd megyei és regionális szinten kívánják összegyűjteni. Ezekből az értékekből egy bizottság állítja majd össze a magyar értéktárat, a legismertebbeket hungarikumvédjeggyel látják el.

A kormány 2013. április 11-én fogadta el a Hungarikumtörvény végrehajtására vonatkozó részletszabályokat. A magyar nemzeti értékeket a Magyar Értéktár, a magyarság csúcsteljesítményeit a Hungarikumok gyűjteménye tartja majd nyilván. A kormányrendelet szerint bármely állampolgár, civil és gazdasági szervezet kezdeményezheti, hogy a magyar szellemi és kulturális javak, szokások, jelképek és egyedi termékek közül valamelyik bekerüljön a Magyar Értéktárba. A Magyar Értéktárban nyilvántartott, megkülönböztetésre, kiemelésre méltó, a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékeket a Hungarikumbizottság minősíti majd hungarikummá.

Molnár Eleonórától megtudtuk, hogy értéktárral egyelőre Magyarországon is csak néhány település rendelkezik, határon túl pedig csak mi kárpátaljaiak. A hungarikumklubok következő országos találkozója ősszel lesz, akkorra várhatóan mindenütt elkészülnek az értéktárak, s kezdődhet a klubok megszervezése is.