Huszonkét ország rádióamatőrjei figyelik a Masat-1-et

Huszonkét országban követik nyomon az első magyar műhold állapotát, mely február 13-án indult a világűrbe az Európai Űrügynökség Vega rakétáján.

Huszonkét ország rádióamatőrjei figyelik az első magyar műholdat, amelynek hőmérsékletéről, mozgásáról, áramellátásáról rendszeresen küldenek az interneten keresztül információt a fejlesztőknek – tájékoztatta a Masat-1 első heti működéséről az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője. Közlése szerint a legtöbb adat eddig Új-Zélandról érkezett.

A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén, nyolc másik műhold „társaságában”, február 13-án startolt az Egyenlítő közelében lévő Kourou európai űrközpontból. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született.

Kisméretű, úgynevezett pikoszatellit: CubeSat szabvány szerint készült, egy kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold. Elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat gyűjti. A fedélzeten félaktív mágneses stabilizáló rendszert is elhelyeztek, amelynek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni.

„Az elmúlt hét során a rengeteg adat feldolgozásával foglalkoztunk. Huszonkét országban 150 mérőállomás, azaz lelkes rádióamatőr figyeli a műholdat, és regisztrálja a Masat-1 által sugárzott paramétereket, amelyeket interneten juttat el hozzánk. Ezekből az adatokból tudjuk, hogy milyen állapotban volt a műhold például Ausztrália, Szudán vagy Vietnam felett. Nagyon érdekes nézni, hogyan mozog és viselkedik más pályaszakaszokon, amelyeket mi nem látunk. A legtöbb adatot például eddig Új-Zélandból kaptuk, fel sem tételeztünk, hogy találunk ott olyan lelkes rádióamatőrt, aki bőségesen ellát minket mérési eredményekkel” – magyarázta a BME docense.

Hozzátette, hogy a megfigyelői hálózatot részben régi rádióamatőr-kapcsolatoknak, illetve rádióamatőr-folyóiratoknak köszönhetik. Másrészt közrejátszik az a tény is, hogy a Vega fedélzetén felbocsátott nyolc, egyetemek által készített műhold közül kettő „beállítási” fázisban van, ötről nem tudják, hogy „mi a helyzet velük”.

„A Masat-1 az egyetlen műhold, amely a terveknek megfelelően kifogástalanul működik. Nincs vetélytársunk, nem csábítják el a megfigyelőinket. Nagyon nagy segítséget kapunk, hiszen egy ilyen megfigyelő hálózat számunkra megfizethetetlen lenne” – magyarázta Gschwindt András.

Mint kifejtette, változatlanul szerencsés helyzetben van a Masat-1 olyan szempontból, hogy teljes pályáján megvilágítja a Nap. „Ez azt jelenti, hogy nagyon jó az energiaellátása. Másrészt most a legnagyobb a hőigénybevétel, a Nap folyamatosan melegíti, de kiderült, hogy egyik oldala sem melegszik túl, 44 Celsius-fok körül van a legmelegebb pont belül, a felületek hőmérséklete 25-27 fok, ez is tökéletesen megfelelő. Egy hét, tíz nap múlva viszont napárnyékba kerül, és akkor elindul egy ellenkező folyamat, elkezd lehűlni a műhold. Érdekes lesz megfigyelni, vajon a tervezetnek megfelelően nem hűlni-e le nagyon, vagyis nem következik be az elektronika különösebb károsodása” – fogalmazott a kutató.

Gschwindt kitért arra is, hogy a hét második felében, még azelőtt, hogy a műhold földárnyékba kerülne, elkezdik a stabilizátorral kapcsolatos kísérleteket. „A műhold úgy fordul, hogy számunkra egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül, kevésbé sugároz a Föld felé, tehát mindenképp célszerű beavatkozni és megmozdítani” – fejtette ki.

Forrás:MTI/Hirado.hu