Százharminchét éve kezdte működését a Magyar Távirati Iroda

A magyar kormány az 1880. december 28-i ülésén járult hozzá Maszák Hugó és Egyesy Géza távírászati irodájának létesítéséhez. Az uralkodó, Ferenc József a jegyzőkönyvet 1881 januárjában látta el kézjegyével, a hírszolgálat két hónappal később, márciusban kezdte meg tevékenységét.

1880-ban Egyesy Géza és Maszák Hugó a magyar királyi kormányhoz benyújtott pályázatában egy hírtáviratok továbbítására szolgáló, magyar nyelvű ügynökséghez kérték a magyar királyi kormány hozzájárulást. Tisza István miniszterelnök támogatta az elképzelést és így terjesztette a kormány elé az önálló Magyar Távirati Iroda alapításának tervét. Miután a kormány jóváhagyta a „hírtáviratokat továbbító ügynökség” alapításáról szóló tervezetet, a korabeli joggyakorlatnak megfelelően felterjesztették Bécsbe, ahol Ferenc József magyar király 1881 januárjában aláírta, s ezzel megkezdhette működését az MTI jogelődje.

Bánffy Dezső miniszterelnök 1898 júliusában dr. Radó Sámuel újságírót, publicistát bízta meg a Magyar Távirati Iroda vezetésével, aki kinevezésének birtokában megállapodott Maszák Hugóval és Egyesy Gézával az MTI megvételéről, melyre 1898. augusztus 1-én került sor. Radó egészen 1919-ig maradt az MTI Rt. tulajdonosa és egyben vezérigazgatója.

1918. november 6-án, a polgári demokratikus forradalom győzelme után az új kormány állami tulajdonba vette a Magyar Távirati Irodát. Alig pár hónappal később az MTI-t a magyar proletárdiktatúra, az 1919. március 21-én kikiáltott Tanácsköztársaság sajátította ki magának. A Tanácsköztársaság bukása után egy évvel, 1920. augusztus 17-én Teleki Pál miniszterelnök a változatlanul magyar tulajdonban lévő Magyar Távirati Iroda vezetésével Kozma Miklós századost bízta meg. Kozma arra az álláspontra helyezkedett, hogy az állami hírvállalatnál sokkal megfelelőbb lenne egy részvénytársasági formában működő hírügynökség.

Végül Kozma Miklós elképzelései alapján 1928. április 28-án alakult meg a Magyar Távirati Iroda részvénytársaság. A cég 1922-ben megvette a Telefon Hírmondó Rt. részvénytöbbségét, majd elnyerte a rádió-hírmondó szolgálat koncesszióját. Megalapította a Magyar Hirdető Iroda Rt.-t, a Magyar Filmiroda Rt.-t és a Magyar Országos Tudósító Rt.-t. Ezzel egy modern médiabirodalmat épített ki. 1928-ban az MTI saját budapesti székházába költözött.

Az 1930-as években félévszázados fennállását ünneplő MTI napi átlagban már 200-250 hírt adott ki, és 25 külföldi hírügynökséggel állt szerződéses kapcsolatban. Saját tudósítói voltak Londonban, Párizsban, Bukarestben, Prágában, Belgrádban, Bécsben, Berlinben, Münchenben, Genfben, Stockholmban, Varsóban, Rómában, Szófiában, Madridban és New Yorkban. 26 vidéki irodát tartott fenn 473 tudósítóval.

A főváros ostroma után az MTI 1945. január 25-én kezdte meg újra munkáját. A távirati iroda élére a Budapesti Nemzeti Tanács már január 20-án Ortutay Gyula kisgazda politikust nevezte ki. 1945. augusztus 16-án a kormány a kommunista párt javaslatára „fasiszta hírközvetítő részvénytársaságoknak” minősítette az MTI-t és leányvállalatait, elkobozta vagyontárgyaikat, s így gyakorlatilag államosította azokat.

1950-ben a kormány szétválasztotta a Magyar Rádiót és az MTI-t, döntött külön elhelyezésükről is. A hírügynökségnél éppúgy, mint az egész országban, a szovjet példa követése vált követelménnyé, így az MTI nem csak átvette a tapasztalatokat, hanem egyre inkább a szovjet TASZSZ hírügynökség magyar fordítóirodájává vált. Az MTI 1953-ban új székházba költözött.

1956. március 27-én a Minisztertanács rendelettel beolvasztotta a Magyar Fotó Állami Vállalatot és annak több száz dolgozóját az MTI-be, aminek következtében jelentősen bővült az MTI fotószolgáltatása. Ennek egyik első eredménye a forradalom napjaiban mutatkozott meg, amikor az MTI Fotó munkatársai gazdagon dokumentálták a történéseket. A forradalom leverése után a Belügyminisztérium lefoglalta a képek nagy részét, és azokat felhasználta a megtorláshoz.

Előbb „székház-rekonstrukcióként”, majd „új hírközlési üzemépület” létesítéseként kommunikálták azt a projektet, amelynek eredményeként az MTI dolgozói 1990-91-ben beköltözhettek az MTI új székházába a Naphegy téren.