Az EU-t mélységesen aggasztja a Gázai övezetben lerombolt toronyház ügye
Az Európai Uniót mélységesen aggasztja az izraeli légierő által lerombolt, több nemzetközi sajtóorgánumnak otthont adó gázai toronyház ügye – jelentette ki Peter Stano az unió külügyi szolgálatának szóvivője hétfőn az Európai Bizottság sajtókonferenciáján.
A szóvivő hangsúlyozta, hogy az EU nagy jelentőséget tulajdonít a médiaszabadságnak, alapelve hogy a sajtómunkásoknak biztonságos és szabad környezetében kell végezni tevékenységüket, elengedhetetlen továbbá, hogy a konfliktusról pártatlan módon tudósítsanak. Stano megerősítette, hogy az EU-tagállamok külügyminiszterei keddi rendkívüli tanácskozásának központjába az izraeli és palesztin fél között újból kiélesedett feszültségek csökkentése, és az erőszak megszüntetése áll.
„Először is sürgősen meg kell akadályoznunk, hogy a konfliktus kiszélesedjen. A tagállamok külügyminiszterei azt fogják megvitatni, hogyan járulhat ehhez hozzá az EU. Másodszor az uniós diplomáciai erőfeszítéseket arra kell irányítani, hogy kezeljük a konfliktushoz vezető problémák gyökerét, annak érdekében, hogy újra meginduljon a békefolyamat a két fél között” – emelte ki.
A szóvivő az Izrael állam ellen bevezethető szankciók lehetőségével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a korlátozó intézkedésekről csakis a tagállami minisztereket tömörítő Tanács dönthet, mind a 27 tagállam egyhangú konszenzusa által. Megjegyezte, hogy mostanáig egy tagállam sem vetette fel a szankciók bevezetését. „Szankciók meghozatala nem tartozik az uniós irányelvekhez, csupán egy eszköz, amit akkor vethet be az EU az összes tagállam egyetértésével, ha a diplomáciai erőfeszítések már nem segítenek a helyzet javításában” – húzta alá. Hozzátette még, hogy az unió kitart korábbi álláspontja mellett, és határozottan elítéli az illegális izraeli telepesek tevékenyégét, és a palesztinok kilakoltatását a megszállott területen, mivel azok összeegyeztethetetlenek a nemzetközi joggal, továbbá ellehetetlenítik az 1967-es határokon nyugvó két állami megoldás megvalósítását.
Angela Merkel német kancellár ismét elítélte a Gázai övezetből Izrael ellen intézett rakétatámadásokat és kormánya szolidaritásáról biztosította Benjámin Netanjahu izreli miniszterelnököt kettejük hétfőn telefonon folytatott megbeszélésén – közölte a német szövetségi kormány szóvivője. Steffen Seibert közleménye szerint a kancellár megerősítette kormánya álláspontját, miszerint Izraelnek jogában áll védekezni a támadásokkal szemben.
A polgári lakosságot mindkét oldalon sújtó emberveszteségekre tekintettel kifejezte reményét, hogy a harci cselekmények lehetőleg hamarosan véget érnek. Angela Merkel továbbá aláhúzta, hogy a szövetségi kormány határozottan fellép mindazon tüntetések ügyében, amelyeken gyűlöletet és antiszemitizmust terjesztenek – ismertette a szóvivő.
Németországban az izraeli-palesztin konfliktus újbóli elmélyülése – vagyis a Gázai övezetet uraló Hamász dzsihadista palesztin szervezet rakétatámadásaiból és az izraeli hadsereg ellencsapásaiból álló rakétaháború – május 10-i kezdete óta legkevesebb tíz Izrael-ellenes, antiszemita incidens történt. Több városban megdobálták kővel a helyi zsinagógát, máshol izraeli zászlót égettek el. A legnagyobb szabású eset szombat este történt Berlinben, ahol az Izrael állam 1948-as megalapításának évfordulója alkalmából a palesztinok mellett tartott tüntetések egyikén több száz demonstráló összecsapott a megmozdulás biztosítására kivezényelt mintegy hatszáz rendőrrel.
A kövekkel, palackokkal, petárdákkal dobáló tüntetők megsebesítettek 93 rendőrt, 59 embert őrizetbe vettek, a többi között hivatalos személy elleni erőszak, súlyos testi sértés és garázdaság miatt. A szeptember 26-i szövetségi parlamenti választásra (Bundestag-) készülő kancellárjelöltek mind elítélték az incidenseket. Németországban a zéró tolerancia elve érvényes az antiszemitizmussal szemben, ezért azonnal fel kell oszlatni minden megmozdulást, amelyen előfordul zsidóellenes megnyilvánulás – nyilatkozott hétfőn Berlinben a közvélemény-kutatásokban vezető Zöldek kancellárjelöltje, Annalena Baerbock.
A szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetség kormányfőjelöltje, Armin Laschet ugyancsak hétfőn Berlinben tájékoztatóján kiemelte, hogy a német államrezonhoz, azaz Németország alapvető érdekeinek köréhez Izrael államiságának megőrzése mellett a Németországban élő zsidók biztonsága is hozzátartozik. A felmérésekben a Zöldek és a CDU/CSU után következő SPD jelölte, Olaf Scholz kiemelte, hogy „nincs pardon” mindazoknak, akik zsidó intézményekre támadnak vagy antiszemita jelszavakat skandálnak tüntetéseken. A jogállami lehetőségek adta legkeményebb rendőri fellépést ígérte az antiszemita gyűlölködőkkel szemben a napokban több tartományi belügyminiszter és Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter is.
Forrás: MTI