Az Iszlám Állam vezeti az európai félelemlistát
Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezetet tartják a legnagyobb fenyegetésnek az európaiak, ezt követi a klímaváltozás, a gazdasági bizonytalanság és a menekültek – derül ki a Pew Research Center amerikai közvélemény-kutató intézet felméréséből.
A hétfőn közzétett kutatás szerint a felmérésben részt vevő tíz európai országból kilencben a megkérdezettek többsége – például a spanyolok 93 és a franciák 91 százaléka – az Iszlám Államot tartotta a legnagyobb fenyegetésnek.
A Pew Research Center munkatársai a válaszok nagy részét áprilisban rögzítették, egy hónappal azt követően, hogy az Iszlám Állam terroristái több mint harminc ember halálát okozó merényleteket követtek el a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren és a belga főváros egyik metróállomásában.
Az egyetlen ország, ahol a globális gazdasági bizonytalanságot nagyobb fenyegetésként értékelték, mint az Iszlám Államot, az évek óta mély gazdasági válságba süllyedt Görögország volt. A válaszadók 95 százaléka vélekedett így.
Lengyelországban a megkérdezettek 73 százaléka vélte úgy, hogy a polgárháborúba süllyedt Szíriából és Irakból érkező menedékkérők nagy száma fenyegetést jelent, miközben a németeknek és a svédeknek csupán 31 és 24 százaléka minősítette jelentős kockázatnak a bevándorlókat. Ez annak fényében lehet különösen meglepő, hogy Európában a lakosság arányában ez a két ország fogadta be a legtöbb menekültet.
A válaszadóknak átlagosan mintegy harmada vélte úgy, hogy az Oroszország és Európa közötti feszültségek és Kína világhatalommá válása fenyegetést jelentenek az egyes európai országokra. Lengyelország e tekintetben is kivételt jelentett, ott a válaszadók 71 százaléka tekintett Oroszországra jelentős veszélyforrásként.
Kevesebb menekültet jósol az ENSZ
Az év elején 2016 egészére prognosztizált, csaknem egymilliós adathoz képest sokkal kevesebb, mintegy 248 ezer menedékkérőnek és migránsnak a Földközi-tenger keleti medencéjéből Európába való érkezését jelezte előre hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A világszervezet szakosított szerve kifejtette, a becsült adat a Törökországból Görögországba vezető útvonalon keresztül eddig érkezett 156 ezer menedékkérő és migráns, valamint a várakozások szerint az év második felében érkező, mintegy 92 ezer migráns számából tevődik össze.
A Közel-Keletről Törökországon, majd Görögországon keresztül Nyugat- és Észak-Európába tartók száma jelentősen lecsökkent, miután február elején Macedónia, majd azt követően a balkáni útvonal mentén fekvő többi ország is lezárta határát a bevándorlók előtt. A migránsok és menedékkérők számát tovább csökkentette az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött, a menekültválság megoldását célzó alku is.
A UNHCR beszámolója leszögezte, “miközben az egykori (balkáni) útvonal mentén jogi és fizikai korlátozásokat vezettek be, nem fog alábbhagyni a menekültek és migránsok motivációja, hogy elérjék Európa további részeit”.
Hozzátette, hogy így jelentősen fennáll annak a kockázata, hogy az útvonal mentén fekvő országokban maradt emberek embercsempész-hálózatokhoz forduljanak, és így próbálják továbbutazásukat biztosítani. Ez a migránsokat és menedékkérőket komoly veszélyeknek teszi ki, és azt is akadályozza, hogy humanitárius segítséghez jussanak – mutatott rá a főbiztosság.
A jelentésben a szervezet nem tért ki az Európába tartó migráció másik jelentős útvonalára, a Líbiából Olaszországba vezető tengeri útra. Ezen keresztül idén már csaknem 50 ezren jutottak Európába és több mint 2400-an vesztették életüket a Földközi-tengeren.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) korábban közölte, nincsenek jelei annak, hogy a balkáni útvonal lezárásával a Líbiából induló tengeri útra terelődött volna át a Közel-Keletről menekülők figyelme. Leszögezte, hogy az utóbbi útvonalon keresztül továbbra is többségében Afrikából, míg a görög szigeteken keresztül vezető útvonalon át a korábbiakhoz hasonlóan jelenleg is többnyire szíriaiak, afgánok és irakiak érkeznek Európába.