Az orosz parlament elfogadta a rémhírterjesztést büntető törvényt

Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.

Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.

Ha ez szolgálati pozícióval történő visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet, ha pedig a rémhír komoly következményekkel jár, a szabadságvesztés 15 évig terjedhet.

Az orosz fegyveres erők lejáratásának kategóriájában a hadsereg alkalmazásának akadályozására irányuló nyilvános felhívásokért magánszemélyek – adminisztratív eljárás keretében – 30-50, a tisztviselők 100-200 ezer, a jogi személyek pedig 300-500 ezer rubellel bírságolhatók. Ha ugyanez törvényellenes cselekedetekre történő felszólítással jár, valamint mások életét és egészségét veszélyezteti, a tétel megduplázható. Ha a jogsértés egy éven belül megismétlődik, az elkövető ellen büntetőeljárás indulhat.

Azokkal szemben, akik Oroszország ellen bevezetendő külföldi szankciókat sürgetnek, ezentúl büntetőeljárás indulhat. Az ilyen cselekmény 500 ezer rubelig vagy az elítélt hároméves jövedelméig terjedő pénzbírsággal vagy szabadságkorlátozással, három évig terjedő kényszermunkával, hat hónapig terjedő letartóztatással vagy három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek reggeli hadijelentésében azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 1812 földi objektuma semmisült meg. Az ukrán haderő emellett a földön 49, a levegőben 13 repülőgépet, valamint 635 tankot és páncélost, továbbá 54, pilóta nélküli repülőgépet veszített.

Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a VK közösségi oldalon pénteken azt írta, hogy „a nacionalista zászlóaljak irányítása alatt álló” ukrán hadsereg február 25-én készült támadást indítani „a Donyec-medence orosz ajkú lakosságának megsemmisítésére”. Azarov szerint ez előtt egy nappal születtek meg Moszkvában „a sorsdöntő határozatok” a háború megindításáról.

Az Oroszországban élő volt ukrán kormányfő egy másik, a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett, a Facebookon közölt bejegyzésben azt állította, hogy Moszkva azért döntött az ukrajnai „rendcsinálás” mellett, hogy megakadályozza a harmadik világháborút és az Oroszország elleni nukleáris támadást. Azarov tudni véli: a NATO azt tervezte, hogy Kijevvel egyeztetve 2022 nyarán csapatokat vezényel Ukrajnába.

„2021 decembere óta Oroszország olyan adatokat kapott, amelyek szerint a NATO négy katonai dandárt (két szárazföldi, egy tengeri és egy légi dandárt) kívánt Ukrajna területére telepíteni. Ráadásul a légi dandár nukleáris robbanófejek hordozására képes. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022 nyarán tartandó ülésén akart megállapodni a csapatok beküldéséről. A későbbiekben, valószínűleg az év vége felé konfliktust provokáltak volna ki, átfogó katonai műveleteket indítottak volna Oroszország ellen, nukleáris fegyverek alkalmazásával” – írta Azarov.

Azt is állította, hogy a NATO egy romániai, Stryker páncélozott járművekkel felszerelt dandárja blokád alá vette volna a moldovai szakadár Dnyeszter mentét, hogy az ott állomásozó orosz békefenntartók ne tudjanak dél, vagyis Odessza felé vonulni.

Forrás: mti.hu