Trump 19 országgal szemben jelentett be beutazási tilalmat és korlátozásokat
Donald Trump amerikai elnök szerdán újraélesztette első elnöki ciklusának egyik legmeghatározóbb intézkedését: bejelentette, hogy 12 ország állampolgárai nem léphetnek be az Egyesült Államokba, és további hét országból érkezők szigorított beutazási korlátozásokkal szembesülnek majd.
A tilalom, amely jövő hétfőn lép életbe, segíthet elkerülni azt a káoszt, amely 2017-ben a hasonló, azonnali hatályú rendelet után alakult ki az amerikai repülőtereken: nyolc évvel ezelőtt utasokat tartóztattak fel, illetve jogvédőknek és ügyvédeknek kellett több érintett segítségére sietniük.
Trump már idei hivatalba lépésekor jelezte, hogy új utazási tilalmat tervez bevezetni. Ezúttal azonban sokkal magabiztosabb jogi alapokra támaszkodhat, miután a legfelsőbb bíróság korábban már az ő oldalára állt.
A mostani tilalmi lista több ponton átfedést mutat azzal, amelyet Trump előző elnöki ciklusa alatt hirdetett ki. Akkor tizenhárom, többségében muszlim többségű és afrikai országra terjedt ki az utazási korlátozás. Ezek az országok Irán, Líbia, Szomália, Szíria, Jemen, Észak-Korea, Venezuela, Eritrea, Kirgizisztán, Mianmar, Nigéria, Szudán és Tanzánia voltak. A tilalmat Joe Biden elnöksége első napján visszavonta.
A mostani rendelkezés értelmében a következő országok állampolgárai kerülnek teljes beutazási tilalom alá:
Afganisztán, Irán, Mianmar, Csád, a Kongói Köztársaság, Egyenlítői-Guinea, Eritrea, Haiti, Líbia, Szomália, Szudán és Jemen.
Az AP News beszámolója szerint a rendelet részleges korlátozást ír elő további hét ország esetében: Burundi, Kuba, Laosz, Sierra Leone, Togo, Türkmenisztán és Venezuela.
A kitiltott országok között kiemelendő Afganisztán. Esetükben a tilalom kivételt tesz azokkal, akik különleges bevándorlói vízummal rendelkeznek – vagyis azokkal, akik az Egyesült Államok kormányával működtek együtt a húszéves afganisztáni háború idején. Afganisztán a világ egyik legnagyobb menekültküldő országa: 2024 szeptemberéig egy 12 hónapos időszak alatt mintegy 14 000 afgánt telepítettek le az Egyesült Államokban.
Trump – aki elnöksége első napján felfüggesztette a menekültprogramot – azzal indokolta a döntést, hogy Afganisztánban nincs megfelelően működő, együttműködő kormányzati szerv az útlevelek és hivatalos dokumentumok kiadására, valamint nem alkalmazzák a szükséges biztonsági átvilágítási protokollokat. Emellett az afgán vízumbirtokosok körében magas a vízumtúllépések aránya.
Irán tekintetében Trump korábban terrorizmust támogató államként hivatkozott az országra. A jelenlegi tilalom kizárólag a különleges vízummal rendelkező személyek, illetve az üldöztetés elől menekülő kisebbségek számára engedi meg a beutazást. Irán vallási és politikai vezetője a közelmúltban közölte, hogy országuk nem kíván felhagyni az urándúsítással.
Trump közölte: a döntés során figyelembe vette az amerikai külpolitikai, nemzetbiztonsági és terrorelhárítási célokat. Az intézkedés előkészítésére már január 20-án, hivatali visszatérésének első napján kiadott egy elnöki rendeletet, amelyben utasította a Belbiztonsági Minisztériumot és a nemzetbiztonsági főigazgatót, hogy március 21-ig állítsanak össze egy tiltólistát azokról az országokról, amelyek lakosai „ellenséges attitűdöt” tanúsítanak, és nemzetbiztonsági kockázatot jelenthetnek az Egyesült Államok számára – írja a Guardian.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint
a teljes és részleges beutazási tilalom a kijelölt országok azon külföldi állampolgáraira vonatkozik, akik június 9-én az Egyesült Államokon kívül tartózkodnak, és június 9-én nem rendelkeznek érvényes vízummal. A kiáltvány azt is kimondja: A június 9-e előtt kiadott bevándorló vagy nem bevándorló vízum „nem vonható vissza e proklamáció alapján”
– számolt be róla a Reuters.
Az amerikai elnök döntését egy közösségi médiában közzétett videóban indokolta a vasárnapi, Colorado állambeli Boulderben történt terrortámadásra hivatkozva, mondván, az ilyen esetek is bizonyítják, milyen veszélyt jelenthetnek azok a látogatók, akik túllépik vízumuk időtartamát. Az említett elkövető egyiptomi állampolgár volt, azonban érdekesség, hogy Egyiptom nem szerepel a beutazási tilalom alá eső országok listáján. A Belbiztonsági Minisztérium szerint turista vízummal érkezett, és annak lejárta után is az országban tartózkodott.
Trump azt állította, hogy egyes országok nem rendelkeznek megfelelő átvilágítási és dokumentációs eljárásokkal, vagy nem hajlandók visszafogadni állampolgáraikat.
Ezt az álláspontját a Belbiztonsági Minisztérium éves jelentésére alapozta, amely a vízumlejárat után az országban maradó külföldiek arányát vizsgálja.
Mint mondta: „Nincs rájuk szükség. A 21. században egyik terrortámadást láthattuk a másik után, amelyet a világ minden tájáról veszélyes helyről érkező külföldi vízumtúllépők hajtottak végre. Biden nyitott ajtók politikájának köszönhetően ma milliók és milliók vannak ezekből az illegális bevándorlókból, akiknek nem kellene az országunkban tartózkodniuk” – közölte a Fox News.
Hozzátette:
a lista változhat, ha egyes országok „érdemi javulást” mutatnak, ugyanakkor új országokat is fel lehet venni, ha világszerte új fenyegetések bukkannak fel.
A tilalom több kérdést is felvet, például az Egyesült Államokban tanuló külföldi diákok sorsát. Május 22-én Trump kormányzata megvonta a Harvard Egyetem jogát arra, hogy külföldi diákokat fogadjon, és arra kötelezte a már ott tanuló külföldi hallgatókat, hogy más intézménybe iratkozzanak át, különben elveszítik legális tartózkodási státuszukat. A Trump-adminisztráció azzal is fenyegetőzött, hogy a szigorításokat más egyetemekre is kiterjeszti. Másnap azonban egy bíró felfüggesztette Trump intézkedését, ideiglenesen megakadályozva annak végrehajtását. Trump és republikánus szövetségesei régóta azzal vádolják az elit egyetemeket, hogy baloldali elfogultsággal működnek.
Forrás: hirado.hu
Nyitókép: Donald Trump. Forrás: NurPhoto via AFP