Elképesztő mértékben fegyverkezik Európa
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) friss kutatást publikált a fegyverimport és fegyverexport globális alakulásáról a 2015–2019-es és 2020–2024-es időszakokat összehasonlítva. A vizsgálat rámutatott, hogy miközben a fegyverszállítások globális volumene nem változott, Európába hatalmas mennyiségben érkeznek a fegyverek.
Mintegy 155 százalékkal nőtt 2020 és 2024 között a főbb fegyverek európai behozatala a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest, miközben a fegyverszállítások globális volumene semmit sem változott a két időszakot összehasonlítva. Ennek oka, hogy az Európába és Amerikába irányuló fegyverszállítások növekedését ellensúlyozta az összes többi régióba irányuló transzferek általános csökkenése – derült ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet friss kutatásából.
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy Európa és egyben az egész világ legnagyobb fegyverimportőre Ukrajna volt 2020 és 2024 között. A háborús ország az említett időszakban a globális fegyverimport 8,8 százaléka felett rendelkezett. Ez a mennyiség csaknem százszoros növekedést jelentett a 2015 és 2019 közötti időszakhoz képest. A sorban az Egyesült Királyság és Lengyelország következett a globális behozatal 2,5, illetve 2,4 százalékával.
Magyarország globális viszonylatban a 37. helyen áll 0,7 százalékkal, az európai országok között azonban ezzel a mennyiséggel négyes holtversenyben hazánk számított a 12. legnagyobb fegyverimportőrnek az elmúlt négy évben. Németországgal, Belgiummal és Szerbiával álltunk azonos szinten. Érdekesség, hogy a magyarországi fegyverimport 51 százaléka Németországból érkezik, míg a világ legnagyobb fegyverexportőrének számító Egyesült Államok részesedése 17 százalék, Norvégiáé pedig 11 százalék.
Ahogy az a kutatásból kiderült,
a fegyverek 53 százaléka az Egyesült Államokból érkezett Európába, ami jelentős gyarapodást jelent a 2015 és 2019 között vizsgált periódushoz képest, amikor az európai fegyverimport 41 százalékát adta Amerika.
A kontinens következő legnagyobb beszállítói Németország (6,8 százalékkal) és Franciaország (5,3 százalékkal) voltak, azonban utóbbiak már csak az európai fegyverbehozatal jóval kisebb mennyisége felett diszponáltak.
Hatalmas löketet adott az orosz–ukrán háború
A kutatók külön kitértek arra, hogy az orosz–ukrán háború milyen hatással volt az európai fegyverkezésre. Kiderült, hogy a 2022. februári orosz invázió óta legalább 35 állam szállított jelentősebb mennyiségű fegyvert Ukrajnának, a legtöbb esetben segélyként. Míg 2022 előtt Ukrajna még alig importált fegyvert, addig 2023-ban és 2024-ben már messze a legnagyobb fegyverimportőr volt globális szinten, aminek köszönhetően a 2020 és 2024 közötti periódusban sikerült a világ legnagyobb importőrévé előlépnie. Az Ukrajnának szállított fegyverek többsége az Egyesült Államokból származott (45 százalék), amelyet Németország (12 százalék) és Lengyelország (11 százalék) követett.
Mint írják, 2024-ben nőtt Ukrajna nagyobb hatótávolságú csapásmérési képessége, mivel több állam is szállított nagy hatótávolságú rakétákat és repülőgépeket, és néhányan azt is engedélyezték Kijevnek, hogy ezeket a fegyvereket orosz területen lévő célpontok megtámadására használja. Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok például 300 kilométeres hatótávolságú rakétákat szállított, Dánia, Hollandia és Norvégia pedig harci repülőgépeket.
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet kutatása szerint Oroszország a 2020–2024-es időszakban csupán a globális fegyverimport 0,5 százaléka felett rendelkezett, ugyanis Oroszország történelmileg többnyire a hazai termelésre támaszkodott a fegyverek iránti szükségletének kielégítésében. Ebben az időintervallumban elsősorban 100 kilométeres hatótávolságú rakétákat és egyirányú támadó drónokat importált Iránból, valamint tüzérséget és 450 kilométeres hatótávolságú rakétákat Észak-Koreából. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy az Észak-Koreából származó import megsértette az ENSZ fegyverembargót a szállító állam ellen.
A tanulmány szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország első, 2014-es ukrajnai inváziója jelentős mértékben megnövelte a fegyverek iránti keresletet a NATO európai tagállamai körében. Összességében 2015–2019 és 2020–2024 között több mint kétszeresére – 105 százalékkal – nőtt ezeknek az országoknak a fegyverimportja.
Felidézték, hogy nagyjából ugyanebben az időszakban (2017–2021) a transzatlanti kapcsolatok Donald Trump amerikai elnök első kormányzása alatt válságba kerültek, ráadásul 2024-ben, Trump második elnöksége előtt még feszültebb lett a viszony. Ennek következtében az európai NATO-tagállamok részéről felhívások hangzottak el arra vonatkozóan, hogy tegyenek lépéseket a fegyverimporttól való függőségük csökkentésére és az európai fegyveripar megerősítésére. Mindazonáltal az európai NATO-országok fegyverimportjának 64 százaléka 2020 és 2024 között mégis az Egyesült Államokból származott, ami lényegesen nagyobb arányt jelentett 2015–2019-hez képest (52 százalék).
Forrás: hirado.hu