Ellenállás bontakozott ki Afganisztánban
A tálibok nem az egész országot ellenőrzik: a fővárostól északkeletre fekvő Pandzsir-völgyet uraló fegyveresek eddig ellenálltak, és azt ígérik, harcolni is fognak a tálibokkal. Ezt a területet korábban a szovjet megszállás és az első tálib hatalomátvétel idején sem tudták bevenni.
A legnagyobb problémát továbbra is az jelenti, hogy a külföldi állampolgárok, illetve a kimenekítésre váró afgánok nem tudnak kijutni a kabuli reptérre. Vannak, akik a tálib ellenőrző pontoknál akadnak fenn, de olyan is előfordul, hogy az amerikai katonák nem engednek be valakit a reptérre. Egyre több ország vet be különleges alakulatokat, akiknek az a feladatuk, hogy az afgán főváros belsejéből elvigyék az embereket a reptérig. Reggel az egyik kapunál lövöldözés volt, amerikai és német katonák is belekeveredtek. Egy afgán meghalt.
„A múltban sem fogadtuk el a rabszolgaságot! Védjük meg földjeinket és becsületünket!” – szónokolt a tálibellenes fegyveresek egyik vezetője az észak-afganisztáni Baglán tartományban tartott toborzáson. A helyi fiúkat és férfiakat szólította hadba az iszlamisták ellen. A harcosok bizakodnak: állításuk szerint három járásnyi területet tartanak ellenőrzésük alatt a Pandzsir-völgy tőszomszédságában. Pandzsir ugyanis az utolsó olyan afganisztáni tartomány, amely eddig képes volt a tálibokkal szembeni függetlenségét megtartani. A népgyűlést csatakiáltással zárták.
Pandzsirban kilencezer harcost gyűjtött össze az egykori tálibellenes hadvezér, Ahmad Sah Maszúd fia, aki kijelentette: bár hajlandó tárgyalni a tálibokkal egy közös kormány kialakításáról, kész a végsőkig elmenni a szélsőségesekkel szemben. A Pandzsir-völgybe menekült Afganisztán korábbi alelnöke, Amrulla Száleh is, aki a tálib hatalomátvétel ellenére is magát tekinti az ország államfőjének és ellenállásra buzdítja a helyieket.
A tálibok vasárnap ultimátumot adtak a pandzsiri fegyvereseknek: négy órát kaptak a kapitulációra. Ahmad Maszúd azonban kijelentette: harcosai megvédik a völgyet. A tálibok erre bejelentették: fegyvereseik ostromzár alá vonták a korábban bevehetetlennek bizonyult tartomány felé.
Ezalatt az élet kezd visszatérni a normális kerékvágásba Kabulban, bő egy héttel azután, hogy a tálibok újra irányításuk alá vonták a várost. Nemzetközi megfigyelők szerint óriási fegyveres erők csoportosultak a fővárosban, amely a biztonságot és a stabilitást hivatott demonstrálni a kabuliak számára. A tálib hatalomátvétel óta azonban az egekbe szöktek az élelmiszerárak, a bankok napok óta zárva tartanak, az emberek nem kapják meg fizetésüket. A helyiek arról beszéltek, leginkább azt szeretnék, hogy rend legyen.
A tálibok azt ígérik: uralmuk alatt rend lesz Afganisztánban, és nem fognak visszatérni a 90-es évek kegyetlen, iszlamista rendszeréhez. Ígéretet tettek az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartására az iszlám jog, a saría keretei között. Elemzők szerint azonban már most aggasztó jelek mutatnak arra, hogy a tálib uralom alatt Afganisztán-szerte csorbulnak az emberek jogai, gyakoriak a kivégzések és a csonkítások, a közép-ázsiai ország újra a dzsihádista szervezetek fellegvárává válhat.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a közép-ázsiai országok vezetőivel folytatott hétfői videokonferenciáján kijelentette: az afgán válság rendezésénél meg kell akadályozni azt, hogy a szélsőséges iszlamizmus elterjedjen a térségben, és kiemelten fontosnak nevezte a drogkereskedelmi hálózatok felszámolását is.
Kamala Harris amerikai alelnök szingapúri sajtótájékoztatóján az amerikai hadsereg afganisztáni kivonulásával és evakuációjával kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta: bőven lesz idejük kielemezni az afganisztáni helyzetet.